Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Vadházasságban élő nőnek, ha kisebb-nagyobb vagyonnal bírt, ajánlatos volt előbb vagy utóbb a házasság védettebb sáncai mögé húzódni. Leipold Mária, aki 1878-ban máris visszavette az őt jog szerint megillető Göröncsér Ferencné nevet, hamarosan hozzá is látott, hogy rendezze bizonytalan státusát. 1882 elején református vallásra tért, majd a kalocsai szentszéken házassági bontópert indított katolikus hiten maradt férje ellen. Ezzel sem volt azonban szerencséje, mert mire a válóper Kalocsáról megérkezett a fővárosi bíróságra, a jogi klíma kedvezőtlenre fordult. Úgy tűnik, hogy a törvényszékre 1884-ben áttett válóper hamarosan félbeszakadt, s csak 1887 tavaszán indult újra. A válást mindenesetre csak másfél év múlva mondták ki. Az ítélet sajátos módon csak Göröncsért hibáztatta, aki - ahogy a szentszék 1881 nyarán konstatálta - Baján „egy divatárusnéval bensőbb viszonyba lépett, azzal gyermekeket nemzett”. Felperesnő hasonló viszonyáról nem esett szó, pedig Leipold Mária a válóper idején már egy másik férfival, lakójával, a schleswig-holsteini háború veteránjával, a felvidéki nemes családból származó péchúj falusi Péchy Tivadar nyugalmazott császári-királyi századossal folytatott viszonyt. 1886 tavaszán közösen tartották keresztvíz alá a nő fogadott fia, Primus Béla Magdolna nevű leányát, majd két évvel később Béla fiát is. A nő ráadásul 1888 elején, Eperjesen partnere fivére, Péchy Gyula honvéd százados és Berzeviczy Anna Lajos nevű fiának keresztanyja is lett. Ez alkalommal a pap „Péchy Luitpold Mária” néven, férjezett katolikusként jegyezte be a válófélben lévő, református asszonyt! Mi több, ez év tavaszán alkotott végrendeletében Leipold Mária a kapitánynak életfogytiglani haszonélvezeti jogot biztosított a Szegényház téri (és egy másik, belvárosi) házra, emellett készpénz-hagyatéka is őt illette volna; valamint neki is helyet biztosított a Kerepesi úti családi kriptában. Kijelentette, hogy „azon bútorok és egyéb ingók, melyek Péchy Tivadar úrnak a szegényháztéri (nagyszoba és kisszobából álló) mostani lakásán vannak, azok az ő saját tulajdonai.” A körülírásra a testamentumban nyilvánvalóan azért volt szükség, mert Péchy lakása egyben az övé is volt. A válást követően, 1890 végén házassági szerződést kötöttek, majd a Kálvin téri református templomban meg is esküdtek egymással.

mivel Kaulich nem fizette ki a ház adótartozásának rá eső felerészét. A közszerzemény iránti per: uo. 1877.1. 562. Leipold Mária Göröncsér Ferencnéként veszi meg anyja Víg utcai házát: BFL VII.200.A. 417/1878. Kaulich Róbert és Somlyai Anna az esküvő után a Szegényház téri házban lakott. 1878 nyarán itt született Aurélia leányuk: Budapest Terézváros róm. kát. kér. akv. 1409/1878. 1880. május 2-án pedig Róbert nevű fiuk: uo. 930/1880. A Leipold Mária és Fuchs Miksa közötti adásvétel: BFL VII.175. 749/1880. A nő ekkor még a belvárosi Koronaherceg utcában lakott.

289