Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
egyházi közegek, jótékony szervezetek) mozgósítva.446 Még fontosabb lehetett a lakóközösség, a rokonság, a munkatársak és a barátok szolidaritása, esetleg egy nagyvonalú szerető vagy egy szerencsés házasság, ami az elhagyottaknak segíthetett a túlélésben. Pőcze Borbála is a szomszédság együttérzésének köszönhetően húzhatta ki 1910 elejéig, amikor azonban betegsége a két kisebb gyermek, Etel és Attila gondozásba adására kényszerítette, amelyet - a családok körül fonódó szociális háló részeként - az Országos Gyermekvédő Liga intézett. A súlyos helyzetbe kerülő családoknak alapvetően magukon kellett segíteniük. A férj és apa nélkül maradt József családnak később a legidősebb leány, Jolán vált fenntartójává azzal, hogy a polgári iskola elvégzése után állásba lépett, majd gyermekleányként, 15 évesen házasságot kötött Pászti Elemér egyetemi tisztviselővel, aki magához vette felesége hozzátartozóit is. A világháború vége felé, Pásztitól elválva, a dr. Makai Ödön ügyvéddel szövődő viszony, majd a házasságkötés biztosította a család nyomorból való kivergődését.447 Vadházasság Az említett élethelyzetekben a válóper megfontolásához közelebb vitt, ha a szétment házastársak valamelyikének a különélés ideje alatt tartós kapcsolata szövődött, illetve ugyanaz harmadik féllel élt együtt, amit a kortársak csak „vadházasságként” emlegettek. Az efféle viszonyok házasságkötéssel való törvényesítéséhez ugyanis kizárólag válóper eredményes lefolytatásán keresztül vezetett út. Mint láttuk, József Áron azután gondolt komolyan helyzete legális rendezésére, hogy Kiss Juliannával együtt elhatározták évek óta tartó viszonyuk házasságkötéssel való megpecsételését. Erre az egyedülálló Pőcze Borbála soha nem szánta rá magát, s „özvegyasszonyként” élte le hátralévő életét. A történészek körében vitatott, hogy a házasságon kívüli együttélések elburjánzása a 18. századtól kezdve az egyházi normákkal és az állami törvényekkel tudatosan szembeszegülő „népi ellenkultúra” sodrában zajlott-e, avagy csupán a gazdasági-társadalmi változások kényszerű, hosszabb távon átmeneti hatásaként 446 Számos esetet hoz a chicagói jogsegélyegylet iratai alapján: THOMAS-ZNANIECK1, 2004. 180—219. p. A délnyugat-londoni rendőrbíróságra vonatkozóan: BEHLMER, 1994. 447 SZABOLCSI, 2005: 44-46., 70-73., 115-125. p. József Jolán és Pászti Elemér házassága: BFL XXXIII.l.a. Budapest IX. kerületi ház. akv. 992/1914. Makaival a Tanácsköztársaság kikiáltása utáni zavaros időkben, Lippe Lucie néven kötött új házasságot: uo. Budapest VI. kerületi ház. akv. 1341/1919. 272
