Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
írható le. Az előbbi feltevést megalapozó Edward Shorter korai „szexuális forradalomról” beszél, amelyet elsősorban az új munkalehetőségeknek köszönhetően a közösségi ellenőrzés alól kiszabaduló fiatal munkások hajtottak volna végre, s amelyet a törvénytelen születések rátájának felfelé ívelése jelez. Egy francia történész, Michel Frey Párizst illető alaposabb vizsgálata azonban kimutatta, hogy a vadházasság a 19. század derekán korántsem csupán a munkásosztálybeli párok körében dívott, és az efféle együttélés - különösen a gazdaságilag függő helyzetben lévő nők számára - inkább a házasság próbáját jelentette, semmint az intézmény tagadását. Mások újabban, lényegében Frey álláspontját támogatva, a házasságkötés jogi-adminisztratív és anyagi nehézségeivel magyarázzák a vadházasságok 19. századi elterjedését.448 Ha Shortemek igaza lenne, rossz irányban tapogatózunk, hiszen az ilyen típusú kapcsolatok a más partnert választó nős férfiak és férjes nők esetében sem vezettek volna válóperhez. A házas vadházasságok esete ugyanakkor eltér a vadházasságok túlnyomó többségétől, hiszen az előbbieknél már legalább az egyik fél, legalább egy alkalommal, a házasság intézményének elfogadásáról tett tanúbizonyságot, így, még ha lépésével ki is hívta a fennálló házassági rezsimet, az érintettek és társaik aligha tekinthetők az intézményt aláásó ellenállóknak, még kevésbé forradalmároknak. E tárgyban az egyik legfrissebb monográfia szerzője, Ginger Frost az angol házas vadházasságok kapcsán meggyőző módon érvel amellett, hogy bár az érintettek tönkrement előző házasságukhoz képest egy jobb, őszintébb viszony kialakításának szándékával racionalizálták döntésüket, mégis hasonló elvárásokat támasztottak egymással - különösen a férfi a sérülékenyebb női partnerrel - szemben, mint a hagyományos házasságokban. Frost külön hangsúlyozza, hogy a munkásosztálybeli vadházasságok esetében rendkívül erősek voltak azok az egzisztenciális kényszerek, amelyek a házastársi elhagyást vagy 448 SHORTER, 1975: 79-108. p.; SHORTER, 1971.; FREY, Michel: Du mariage et du concubinage dans les classes populaires a Paris (1846-1847). Annales. Histoire, Sciences Sociales 1978/4. 817-819. p.; BERLANSTEIN, Lenard R.: Illegitimacy, Concubinage, and Proletarianization in a French Town, 1760-1914. Journal of Family History 1980 (Winter) 360-374. p.; LYNN, Abrams: Concubinage, Cohabitation and the Law: Class and Gender Relations in Nineteenth- Century Germany. Gender and History 1993/1. 81-100. p.; RATCL1FFE, Barrie M.: Popular Classes and Cohabitation in Mid-Nineteenth-Century Paris. Journal of Family History 1996/3. 316-350. p.; GROWER, Karin: Wilde Ehen im 19. Jahrhundert. Die Unterschichten zwischen städtischer Bevölkerungspolitik und polizeilicher Repression. Hamburg - Bremen - Lübeck. Hamburg, 1999.; GORDON, Eleanor: Irregular Marriage: Myth and Reality. Journal of Social History 2013/2. 507-525. p.; FROST, Ginger: Living in sin. Cohabiting as husband and wife in nineteenth-century England. Manchester-New York, 2011. 273
