Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

1893 őszén abban állapodtak meg, hogy a bontó ítéletet „hatályon kívül helyez­tetni fogják, főképp miután a szertartásos elválás máig sem vétetett foganatba, s ennélfogva házasságuk a zsidó egyházi törvény, s illetve házassági jog értelmében érvényben levőnek tekintendő.”283 Ez érdekes szituációt eredményezett, hiszen miközben nyilvánvalóan nem lehetett az egyszer már jogerőre emelkedett ítéletet „hatályon kívül helyezni”, az sem képzelhető, hogy a rabbinátust rá lehetett volna venni, hogy a hitelvek szerint változatlanul fennálló házasságot újrakössék (ezt Neufeldék nem is kezdeményezték). Az eset nem állt egyedül: az 1870-es évek­ben az állami törvények szerint érvényesen elvált zsidó párok közül többekről gyanítható, hogy később kibékülve, újraházasodás nélkül folytatták a megsza­kított együttélést. így tett Hölzl József óbudai gyári munkás és neje, Schächter Júlia, akiknek házasságát a Budapesti Királyi Törvényszék 1887 tavaszán jogerő­sen felbontotta. A válást az izraelita házassági matrikulába nem jegyezték fel, s kétségtelenül a válólevél átadása sem történt meg, mivel fél évvel később világra jött Mari leányukat a hitközség törvényesként anyakönyvezte (mint egy évvel rá egy Jakab nevű fiút is). Esetleges újraházasodásuknak a válás és a gyerek szüle­tése között semmi nyoma. A felek később halálukig kitartottak egymás mellett: a polgári halotti anyakönyvekben egyaránt egymás házastársaként szerepelnek.284 Könnyen lehet egyébként, hogy számos zsidó férj és feleség a hitvese ellen foga­natba tett törvényszéki válópert csupán nyomásgyakorlási eszközként használta, miközben szándéka valójában a másik fél kordában tartására vagy anyagi enged­mények kicsikarására irányult.285 Mindez arra utal, hogy a zsidó válás lényegi 283 A válóper: BFL VII.2.C. 1886. V. 66. Az egyezség: BFL VII. 173.a. Gászner Béla közjegyző okiratai 3159/1893. 284 A Hölzl c. Schächter válóper: BFL VII.2.C. 1884. V. 122. Az 1881. november 20-i házasság anyakönyve: MNL OL Óbuda izr. ház. akv. Az 1887. október 27-én született Mari: uo. szül. akv. 102/1887. Az 1888. november 29-i Jakab: uo. 115/1888. Schächter Júlia 1911. március 8-án bekövetkezett halálakor férjeként Hölzl József van bejegyezve: BFL XXXIII.l.a. Budapest III. kerület hal. akv. 195/1911. Hölzl József 1920. december 19-én távozott az élők sorából, néhai Schechter Julianna özvegyeként: uo. 1008/1920. 285 Feltűnőek azok az esetek, amikor az egykor elvált, elhunyt zsidó fél halotti anyakönyvében az ex szerepel házastársaként, anélkül, hogy a pesti izraelita hitközségek házassági anyakönyvei­ben megtalálnánk az újraházasodás nyomát. Miután a nők esetei kétségesek lehetnek (egyedül­állóként is viselhették volt férjük nevét), csak két elvált férfit hozunk fel példaként. Az egyik az 1899-ben elhalálozott Graner Zsigmond ügynök, akit minden megjegyzés nélkül tüntetnek fel Funkelstein Teréz hitveseként, holott házassági köteléküket a fővárosi bíróság felbontotta: BFL XXXIII.l.a. Budapest VII. kerületi hal. akv. 599/1899. Válóper: BFL VII.2.C. 1876. V. 4. Flamm Izrael szabómestert 1901-ben bekövetkezett halálakor Czobel Johanna házastársaként jegyezték be, akitől 1878-ban a törvényszéken elvált. Halotti anyakönyv: BFL XXXIII. 1 .a. Bu-162

Next

/
Oldalképek
Tartalom