Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

bizonytalan érvényű rendelkezésekre, nem engedhetnek a kelleténél tágabb teret a felek egyenlőtlen privát egyezkedéseinek, s a rabbik ellenőrizhetetlen mediátori tevékenységének, hanem ahogy a keresztény válóperekben, maguknak kell fellépniük a jogviták rendezése érdekében. Ezt könnyen tehették, mivel a zsidó válóperekben még kevésbé kötötték meg kezüket eljárásjogi szabályok, mint a protestáns processzusok esetében.280

Mindezzel csupán az volt a baj, hogy azon perek után, amelyekben a válást valamelyik fél ellenzése (vagy távolléte) dacára mégis kimondták, illetve a válólevél átadását elrendelték, nem lehetett garantálni a bontó ítélet végrehajtását. A get kiadását ugyanis nem kényszeríthették ki direkt módon, s ennek híján nem akadt rabbi, aki pusztán a civil bíróság verdiktje alapján összeadott volna elvált felet más zsidó férfival vagy nővel. Az ilyen házasságokból származó utódok, még ha jóhiszeműen, valamilyen eljárási hiba folytán kötötték is azokat, mamzereknek minősültek, vagyis házasságtörésből származó, illegitim személyeknek, akiket a zsidó közösség kivetett magából (leszármazottaikkal egyetemben). Ennek megfelelően, a Mannheimer-féle válóperben hozott bontó ítélet kapcsán az izraelita hitközség 1871 nyarán kertelés nélkül közölte a törvényszékkel, hogy „a zsidó vallás szabványai szerint zsidó házasság, míg mindkét házasfél él, rituális válólevél átadása nélkül felbontottnak nem tekinthető, amennyiben zsidó lelkész válólevél nélkül a nő vagy férjnek más házasság iránti megesketését nem foganatosíthatja.”281 Egy másik fentebbi eset főszereplőnőjéről, Singer Eleonóráról biztosan tudjuk, hogy a bíróság hiába engedte meg számára a „más házasságra léphetést”, soha nem mehetett férjhez: válása után három és fél évtizeddel özvegy Hann Nándomé” néven hunyt el Budapesten.282 És arra is van példa, hogy a törvényszéki bontó ítéletet mindkét fél figyelmen kívül hagyta, s - mintha mi sem történt volna - folytatták az együttélést. Neufeld Simon Sándor pesti kereskedő Löwy Virginia ellen 1886-ban indított válópere közel hat esztendeig tartott, s mire a válás 1892 elején jogerőre emelkedett, a házastársak meggondolták magukat:

280 Az agunah állapotról: KEIL, Martha: Aguna („die Verankerte”): Strategien gegen die Benachteiligung der jüdischen Frau im Eherecht (1400-1700). Aschkenas. Zeitschrift für Geschichte und Kultur der Juden 2007/2. 323-343. p. Ezt hangsúlyozó semmítőszéki döntés: Törvényszéki Csarnok 1871. szeptember 12-i (71.) szám 282. p. Zsidó processzusokra eredetileg nem vonatkoztak a válóperek kötelező fellebbvitelét tárgyazó királyi rendeletek, így a felsőbíróságok nem ellenőrizhették a törvényszékek ítélkezési gyakorlatát. A királyi törvényszékek felállításáig zsidó válóperekben mezővárosi bíróságok is eljárhattak: ékes példája ennek az óbudai mezővárosi törvényszék működése 1872-ig.

281 BFLIV.1343.f. 1870. V. 23.

282 BFL XXXlII.l.a. Budapest VI. kerületi hal. akv. 24/1910.

161