Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

Rosenbaum Regina és Neumann József mészáros ügyében, a házassági kötelék végül érvényben maradt, mivel az érintettek a válólevél átadására kitűzött határnapokon nem jelentek meg.272 Óbuda mezőváros törvényszéke az 1860-as évek végéig csupán asszisztált a get kiadásához: a rabbinátusi békéltetések után, ha a felek kitartottak szándékuk mellett, egyszerűen jóváhagyta a rituális aktust. Bírósági tárgyalásnak az esetek többségében nyoma sem maradt, tényleges válóperről csak 1868 után beszélhetünk.273 Ezzel szemben Pesten már az 1860-as évek derekán előfordult, s a bírói gyakorlat az 1870-es évek derekára szabállyá emelte, hogy a válóperes ítélet nem lehetőségként, hanem kötelességként rögzítette a get kiadását.274 A bíróság tehát a továbbiakban nem foglalkozott azzal, mi történik a tárgyalótermen kívül: attól, hogy a felek a megszabott határidőn (rendszerint 15 napon) belül nem adták és vették át a válólevelet, a válás polgári jogilag hatályba lépett, s ebben az esetben - hangzott a jogi fikció - maga az ítélet szolgált a házasság felbontásának bizonyítékául.

A szóban forgó bírói gyakorlat sokáig nem volt egységes, s ekként a kétfajta, nyilvánvalóan összeférhetetlen, más-más jogi hatást maga után vonó, szövegezés egymás mellett élt. Tudjuk, hogy a fővárosban, a Pesti Királyi Törvényszék 1872- ben indult válópereiben az ítéletek többsége a megengedő formulát használta, 1873-tól azonban már a definitiv ítéleti szövegezés vált általánossá. A sajátos dualizmus vidéken még tovább élhetett: az aradi törvényszék 1884-ben is a válólevél átadását szabta a bontó ítélet jogerőre emelkedésének feltételéül, ám ekkor a Kúria már nem tűrte a joggyakorlat egyöntetűségének megbontását, s az elsőfokú határozatot feloldva szabályos (definitiv) végítélet hozatalára utasította a törvényszéket. Később azokban az esetekben is az ítéletet tartották előbbrevalónak, amikor a bíróság korábban még a get átadásától tette függővé a bontást. A Győri Királyi Törvényszék 1890-ben kettős házasság miatt büntette meg Steiner Fülöp kisbaboti kocsmárost, akinek Stem Rézivei kötött házasságát 1872-ben a bíróság csupán feltételesen bontotta fel: jóllehet a felek a válólevél kézbesítésével tulajdonképpen eleget tettek az ítélet kívánalmának, a törvényszék a kancelláriai rendeletre hivatkozva sérelmesnek találta, hogy Steiner és neje nem az ítéletileg kitűzött időpontban, hanem még, biztosak lévén dolgukban, a verdikt megszüle272 BFLIV.1343.f. 1867. V. 11.

273 Vö. BFL V.48.b. 273/1862., 1155/1864., 1026/1865., 1328/1866., 1380/1866., 2556/1867., 1818/1868., 2407/1869., 2833/1869., 2866/1870., 2889/1870., 2979/1871.,

274 Az 1866. június 19-én kelt ítélet: BFL IV. 1343.f. 1866. V. 1. Egy másik, 1866. december 13-án kelt, hasonló szövegezésű ítélet: BFL IV.1343.L 1866. V. 9.

157