Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

állami bíróságok csakis a kódexben rögzített okokból, tekintet nélkül a zsidó hitelvekre, mondhatnak ki.226 A kontinens más országaiban hasonló intézkedésekre még később került sor. Angliában a Londonban működő zsidó bíróság egészen a 19. század második feléig érvényesen bonthatott fel zsidó házassági kötelékeket (miközben a keresztények csak parlamenti törvénnyel válhattak el). A felekezeti bírói fórum az 1857-es új válási törvény (Divorce Act) elfogadása után még kilenc évig működhetett, amíg a brit népességnyilvántartó hivatal vezetője hatálytalannak nem nyilvánította az efféle, rituális válásokat.227 Oroszországban mindez a bolsevik forradalomig sem történt meg; a cári kormányzat csupán a házassági perekben eljáró rabbikat próbálta állami ellenőrzés alá vonni.228

Ami a Habsburg Birodalmat illeti, a bécsi kormányzat úttörő szerepet játszott a zsidó házasságkötések és válások állami szabályozása terén. Ez nem csoda, hiszen a Habsburg Birodalom volt a legnyugatabbra eső államalakulat, ahol jelentős lélekszámú zsidó alattvaló élt. A cseh-morva tartományokban és a magyar korona országaiban már korábban is nagyobb számban jelenlévő zsidósághoz Lengyelország első felosztása után, az 1772-ben a Birodalomhoz csatolt Galíciával hatalmas, zömében szegény, a vallási hagyományokhoz foggal-körömmel ragaszkodó zsidó népesség csatlakozott. Magyarországon az örökös tartományokból korábban, valamint a Galíciából később bevándorló zsidóság a 18. század végén becsülhető 80 000 főről 1910-ig mintegy 900 000 főre növekedett.229 Ebből adódóan a zsidó házasságok ellenőrzése, a polgári jog zsidó házasokra való kiterjesztése e sajátos konglomerátumban sokkal súlyosabb problémákat vetett fel, mint bárhol Nyugat-Európában - nemcsak a zsidóság népességen belüli aránya,

226 Az 1812. március 11 -i, „a porosz államban élő zsidóság polgári viszonyait illető” rendelet, 26—27. §§.: MANNKOPFF, Afdolphj Jfulius]: Allgemeines Landrecht für die Preussischen Staaten in Verbindung mit den dasselbe ergänzenden, abändemden und erläuternden Gesetzen, Königlichen Verordnungen und Justiz-Ministerial-Rescripten. Erster Theil, Erster Band. Berlin, 1837. 88. p.

227 PFEFFER, 2008: 110-115.p.Az 1857-es válási törvény parlamenti tárgyalásakor kísérletet tettek a zsidó házassági bíráskodás állami elismertetésére, amelyet azonban egy az emancipációt támogató befolyásos zsidó személyiség közbelépése megakadályozott: ITZKOWITZ, David C.: Cultural pluralism and the Board of Deputies of British Jews. In: Richard W. Davis—Richard J. Helmstadter (eds.): Religion and Irréligion in Victorian Society. Essays in Honor of R. K. Webb. London-New York, 1992. 89-90. p.

228 FREEZE, 2002: 128-130. p.

229 Galíciára vonatkozóan: McCAGG, William O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670— 1918. Budapest, 1989. 87-88. p.; KURDI Krisztina: Galícia és a galíciai zsidóság a 18. század végén. Múlt és Jövő 2005/4. 68-70. p. Magyarországra: VARGA László: Zsidó bevándorlás Magyarországon. Századok 1992/1.66. p.

136