Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

hanem a Birodalom egyes tartományaiban, városaiban és falvaiban élő zsidó közösségek kulturális sokszínűsége, a „modernizáció” kihívására adott zsidó válaszok különbözősége miatt is.

Az a tény, hogy a kontinensen II. József elsőként szánta rá magát a zsidó házassági ügyek civilizálására, egyrészt logikus következménye volt Galícia birodalmi integrációjának, a vallási tolerancia politikájának, a hagyományos zsidó életmód megreformálására irányuló ediktumoknak, másrészt szorosan kötődött a bírósági szervezet átalakításához, valamint az 1783-as házassági pátens végrehajtásához. Az egyes tartományok számára 1783-1784 folyamán kiadott bírósági hatásköri szabályzatok (Jurisdiktionsnormen) még hallgatással mellőzték a zsidó házassági ügyekben ítélkező hitközségi, illetve rabbinikus bíróságokat, 1785 tavaszán azonban a zsidó lakosokat expressis verbis is a községi civil bíráskodásnak vetették alá.230 Miután azonban a zsidó hitközségi ügyekben járatlan polgári bíróságok nem tudták eldönteni, hogy tárgyalhatják-e a zsidó lakosok házassági pereit is, és ha igen, alkalmazhatók-e azokra az Ehepatent „akatolikusokaf ’ illető előírásai, a zsidó házasságok és válások ügye hamarosan a központi kormányzat elé került. Ezúttal maga II. József is bizonytalannak mutatkozott a kérdést illetően, s végül egy 1785 végén összehívott udvari vegyes bizottságra bízta annak eldöntését. Ennek eredménye lett az 1786. május 3-án kiadott zsidó házassági pátens, amely gyakorlatilag az 1783-as rendelet betartására utasította az érintetteket - a válások tekintetében azzal a módosítással, hogy a zsidó házasságok felbontását csak a felek kölcsönös beleegyezése esetén engedélyezte.231

Az udvari bizottság abból az alapelvből indult ki, hogy a zsidó házasság is polgári szerződés, ennél fogva úgy vélte, hogy a zsidó vallási előírások méltánylása szükségtelen engedményként sértené a keresztény felekezetekhez tartozó

230 Hofdekret vom 28. Mai 1785. HANDBUCH aller unter der Regierung des Kaisers Joseph des II. fur die K. K. Erbländen ergangenen Verordnungen und Gesetze in einer Sistematischen Verbindung. IX. Band. Wien, 1787. 674. p.

231 A Kompilationshofkommission előterjesztése 1785. április 6-án az uralkodónak. Közli: PRIBRAM, Aflfred] F[rancis]: Urkunden und Akten zur Geschichte der Juden in Wien. Erste Abteilung, Allgemeiner Teil 1526-1847 (1849). I. Band. Wien-Leipzig, 1918. 528-530. p. II. József 1785 tavaszán a zsidóságra nézve is érvényesnek deklarálta a házassági pátenst: ÖStA AVA Oberste Justizstelle, Bücher. Ratsprotokoll der Kompilationshofkommission (Band 35., 1783-1785) 489—490. p. HANDBUCH IX. Band. Wien, 1787. 325-326. p. Hamarosan azonban ennek kapcsán a prágai és a galíciai főrabbi véleményét kérte ki. Vö. ÖStA AVA Hofkanzlei. Allgemeine Reihe. Akten. (A továbbiakban: HK AR.) IV. T. 8. (Ehen der Juden, Galizien, Karton 1548.) 1785. szám nélkül. A zsidó házassági pátenst végső alakjában közzéteszi: 543. Patent vom 3-ten May 1786. Justizgesetzsammlung 42-43. p.

137