Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
Bevezetés
Bevezetés Az olvasó, aki abban a reményben veszi kézbe a könyvet, hogy bepillantást nyerhet a hajdani házasságok hálószobatitkaiba, részese lehet a budapesti házasok mindennapjainak, maga is átélheti a korabeli házas viszályok feszültségét, csalódni fog. Ez a könyv nem egyszerűen a 19. századi fővárosi házasélet zavarairól, hanem mindenekelőtt arról szól, hogy milyen szerepet játszott a házasságok szabályozásában, közelebbről a házassági konfliktusok kezelésében a jog, valamint a jogot előállító aktorok - az államtól kezdve, a bíróságokon át, egészen az érintett férjekig és feleségekig. Ez első hallásra talán kevéssé tűnik vonzónak, ugyanakkor segíthet megérteni, hogyan és miért alakultak át a családi élet feltételei olyan radikálisan, mindössze egy-másfél évszázad leforgása alatt - amiként szerte a nyugati világban - Magyarországon is, különösképpen a gyorsan növekvő közép-európai metropolisz, Budapest vonatkozásában. Mert habár annak az idilli képnek, amelyet általában az ipari forradalmat megelőző időszak házasságairól őrzünk, nem sok valóságalapja van, kétségtelen, hogy annak idején a házasságok jogi és társadalmi talapzata szilárdabb volt, s a frigyek (látható) tönkremenetele kivételesnek számított. A jog szerepe mindmáig elhanyagolt, emiatt potenciálisan gyümölcsöző területe a családtörténeti kutatásoknak. Ami konkrétan a házasságok bomlását illeti, jól jellemzi a helyzetet, hogy a válások történetét összegző, a megelőző kutatások eredményeit az 1980-as évek végén szintetizáló kanadai történész, Roderick Phillips mindmáig mértékadó munkájában a hatalmi szférát illetően beéri a házasságot érintő keresztény és világi ideológiák, valamint a különböző színezetű („konzervatív” és „liberális”) politikai irányzatok összeütközésének leírásával, s nem lép túl a parlamenti vitákon, a bontótörvények születésének körülményein. Nyilvánvalóan azért tesz így, mert a jogot - a legtöbb társadalomtörténészhez hasonlóan - a gazdasági-társadalmi változások, divatos kifejezéssel élve: a „modernizáció” családokra gyakorolt hatásához képest lényegtelennek tartja. Munkájában a válások elterjedését a 19. századi gazdasági modernizációval, közelebbről a családi gazdálkodás, vagy ahogyan ő nevezi: a hagyományos családi gazdasági egységek (family economy) felbomlásával hozza összefüggésbe, ami eszerint enyhítette az együttélés egzisztenciális kényszerét, megnövelte a házastársak, 11
