Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 3. A módszertan meghatározása - A prozopográfia
Bácskai Verának a reformkori gazdasági elitet és a pesti polgárságot bemutató társadalomtörténeti könyvét éppúgy a mikrotörténelem egyik első magyarországi reprezentánsaként említhetjük, mint egy olyan írásként, mely a prozopográfiára épült, így megkerülhetetlen, amennyiben ezt a módszert kívánjuk az adatfeltáráshoz használni. Ugyanitt említem Benedek Gábornak a minisztériumi tisztviselők mobilitásáról írt müvét is.126 Fedeles Tamás a pécsi székeskáptalan személyi összetételéről írt könyvében több kanonok-összeírásra, a káptalan tagjainak korábban összegyűjtött életrajzi adataira támaszkodhatott, azonban ezen adattárak szerzői nem vállalkoztak többre, mint az adattárak összeállítására. Prozopográfiai adattára segítségével fel tudta térképezni a méltóság- és tisztségviselőket, továbbá feltárta a „ testületbe történő bejutás ” (származás, egyetemlátogatás, javadalmak), „ továbblépés ”-en túl a kanonokok feladatait, életkörülményeit, mentalitását is. Függelékben elhelyezett lekérdezései, illetve a regesztaszerűen megírt életrajzi adattára teszi a közléseit hitelessé és ellenőrizhetővé.127 Arany Krisztina Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a Magyar Királyság területén tevékenykedő firenzei kereskedőket elemezte kvantitatív vizsgálat, illetve egyes személyekre és családokra vonatkozó esettanulmányok ötvözésével. Vizsgálatait Engel Pál módszerével készítette. A Fons című folyóiratban közreadott prozopográfiai adattár lényegében az egyes személyek kronológiai adatait tartalmazza.128 A prozopográfia módszertanát Lawrence Stone óta129 sokféleképpen értelmezték attól függően, hogy kik, mely korszakra alkalmazták,130 ezeket igyekeztem a kutatásom céljaihoz legjobban illeszteni. A stone-i prozopográfiai elvárásoknak annyiban megfelel a kutatásom, hogy a kutatott személyek köre nem csupán az ismertebb történelmi személyekre (például Marosán György, Grósz Károly, Németh Károly) korlátozódott, hanem az eddig a közvélemény és a tudományos kutatás számára kevésbé vagy egyáltalán nem ismert személyeket is vizsgáltam, az általam létrehozott kategórián belül az őket összekötő kapcsot a fővárosi hatalmi elithez tartozás jelentette. Az adatgyűjtés teljes körű volt, a fővárosi hatalmi elit minden tagjáról ugyanazokat az adato126 Bácskai, 1989.; Benedek, 1991. 127 Fedeles, 2005. Fedeles felsorolja az egyháztörténeti kutatásokban prozopográfiai módszerre épülő kutatásokat: 33-36. p. 128 Arany, 2007. 129 Stone, 1971. 46-76. p. 130 Összefoglalva lásd: Bara, 2007. 35
