Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 3. A módszertan meghatározása - A prozopográfia

kát vettem fel. A létrehozott statisztikai tömeg minden szereplőjéről ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, és az egy szinten lévő pozíciókat önmagukban és egymáshoz képest is megvizsgáltam. A prozopográfiai elveket követve kutatásaimhoz a szereplők saját narratíváját (önéletírás, napló, oral history stb.) csak illusztrációként használtam. Bár az adatbázis nem több, mint egy strukturált adattömeg, ettől függetlenül igyekeztem tekintettel lenni arra, hogy a prozopográfiai adattáram szereplői élő, önálló akarattal, egészségügyi, szociális stb. tulajdonsággal és elvárással rendelkező emberek voltak, és nem például elemi részecskék, akiknek statisztikai számosságukról, hollétükről értekezni tudunk.131

A vizsgált pozíciók, az adatgyűjtés módszere

Az adatgyűjtéshez elsőként a helyi (fővárosi) elitben meghatározandó személyek körét kellett megadnom. Mivel a korszakban a helyi hatalmi elitre vonatkozó meghatározás nem létezett, ezért egy konstruált csoportot kellett létrehoznom budapesti vagy fővárosi hatalmi elit néven. A szakirodalmat áttanulmányozva és a témavezetőmmel, illetve más szakemberekkel való konzultációt követően a halmaz tagjai - politikai vonalon - az MSZMP Budapesti Pártbizottság (=Bp. PB) első titkárai,132 titkárai, a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjai, a kerületi (szintű) pártbizottságok első titkárai, - közigazgatási vonalon - a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottság (=VB) elnökei, illetve tanácselnökei133 és a budapesti rendőrfőkapitányok lettek. A kiválasztás alapjául a káderhatásköri listák és az időközben elkészült budapesti párt- és tanácsi archontológiák134 szolgáltak. A hatásköri listákat, illetve a korabeli jegyzőkönyveket elemezve a halmazból tudatosan hagytam ki a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (=KISZ) Budapesti Bizottsága vezetőit, a szakszervezeti és egyéb tömegszervezeti vezetőket, valamint a munkásőrparancsnokokat.

Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet egy közigazgatási vezetőt (tanácselnök) és egy erőszakszervezet vezetőjét (budapesti rendőrfőkapitányt) a hatalmi elitben említeni, és ha ők vizsgálat alá esnek, miért maradtak ki a fentebb említett ve131 Lem, 2000.

132 Az ideiglenes korszakban elnök. Az egyszerűség kedvéért mindenhol az első titkár kifejezést használom.

133 A harmadik tanácstörvény (1971. évi I. tv.) elfogadásától a tanácsi végrehajtó bizottság elnökeit tanácselnököknek nevezték.

134 Gerhard-Koltai-V. László-Rácz, 2012.

36