Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása

lönbség esetünkben a következőképpen definiálható: a kommunista hatalmi elitbe azok tartoztak, akik kinevezték az alsóbb szinten kinevezendök kinevezőit.”'0* Gyarmati György vagy Gazsó Ferenc érvelése kétségkívül sokkal meggyő­zőbb, mint Huszáré, így véleményem szerint elfogadható, hogy a Kádár-korszak­ban is létrejött(ek) az elit(ek). Endruweit megfogalmazása szerint lehetőség van az elitfogalmak meghatározására, és „a különböző megközelítések rendszerező leírása után [...] mindig a konkrét kutatási problémához illeszkedő elitfogalmat kell kiválasztani. ”108 109 A Kádár-kori elitet például politikai, gazdasági és kulturális elitcsoportokra110 oszthatjuk aszerint, hogy az általuk birtokolt „tőkefajták” a tár­sadalmi élet melyik mezőjéhez kötődnek leginkább.111 A Kádár-rendszer hatalmi (uralmi) elitjén pedig a hatalmi helyzeténél fogva azt a többi társadalmi csoport­ból kiemelkedő kisebbséget értem, amelynek tagjai - személy szerint vagy testü­letileg - a társadalom ügyeinek intézésében döntési-befolyásolási kompetenciá­val rendelkeztek, a társadalom működtetésében fontos szerepet betöltő komplex szervezetek vezetői közé tartoztak, és döntéseikkel, véleményükkel a társadalom működését befolyásolták.112 113 A pártelit tagjai az elitpozíció betöltésekor a pártnak főállású beosztottjai, a szó korabeli használata szerint függetlenített munkatársai voltak. Továbbra is Gyarmatit idézve, „[■■■] azok tekinthetők a kommunista hatalmi elitbe tartozóknak, akik a felső szintű párt- és államhatalmi pozíciók rendszer-specifikus »összecsúszása«, át­fedése, illetve viszontbiztosítása következtében kettős vagy akár ennél is több, multipozicionális státust mondhatnak magukénak. Mivel a pártállam felépítése, működési rendje hierarchikusan tagolt, az ilyen multipozicionális státusok alsóbb szinteken is - egyre növekvő számban - előfordulnak, ismétlődnek. Utóbbiak al­kothatnak egyfajta helyi-területi vagy éppen középszintű (megyei) elitet [...]. ” A pártállamban a hatalmi elit lényegében a kommunista pártelit volt.m 108 Gyarmati, 2009. 109 Endruweit, 1979. 46. p. Idézi: KovácsI. G., 2011. 33. p. 110 A szellemi elit és a hatalom kapcsolatáról és a kulturális elit függéséről lásd: Standeisky, 2005. 111 Szalai, 2001. 13-14. p. 112 Lengyel Gy, 2007. 13. p.; Lenski, 1984. 78-79. p.; Valuch, 2005. 121. p.; Takács T, 2008. 32-33. p. 113 Gyarmati, 2009. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom