Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 9. Kiugróan magas arányú elitcserék a fővárosi hatalmi elitben
Mindhárman voltak tehát a KISZ Budapesti Bizottságának első titkárai és 1970-ben lettek a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjai, hármójuk életpályájában mégis van egy nagy különbség. Borbélynak és Csilliknek a KISZ-vezetéssel együtt járó „kötelező” Bp. VB-tagsága a KISZ-megbízatásuk végén lejárt, és kikerültek a végrehajtó bizottságból, Nagy Richárd a KISZ-megbízatás megszűnte után is budapesti végrehajtó bizottsági tag maradt, sőt a VIII. kerület első titkáraként Józsefvárossal kiszorította a legalább annyira fontos „munkás” kerületet, Újpestet a Budapesti Végrehajtó Bizottságból! Szabó Piroskát egyértelműen a régi pártmunka, a nőmozgalmi és szakszervezeti tevékenység tette a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjává, de az még további kutatásokat igényel, hogy milyen megfontolásból került a végrehajtó bizottságba Pamicsán László, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 1. sz. Házgyár ács brigádvezetője, majd művezetője, Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója és Udvardi Károlyné, az Országos Gumiipari Vállalat Pártbizottság, majd a Taurus Gumiipari Vállalat Pártbizottság titkára.469 Mindenestre az előbbi két személy kettő, az utóbbi egy cikluson át maradt a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagja. Szintén érdekes kérdés a Budapest Fővárosi Tanács 1970 és 1971 közötti képviselete a Budapesti Végrehajtó Bizottságban. Sarlós Istvánt ugyanis hét év után - Bp. VB-tagságának megőrzése mellett - 1970. december 1-jei hatállyal felmentették tanács VB-elnöki funkciójából, és őt a következő tanácsválasztás alakuló üléséig megbízott (tanács) VB-elnökként a korábbi elnökhelyettes, Kelemen Lajos helyettesítette, aki viszont nem lett budapesti végrehajtó bizottsági tag. Első ránézésre úgy tetszik, mintha valóban elveszett volna a Budapest Fővárosi Tanács képviselete, azonban Sarlós még egy cikluson át Bp. VB-tag és a tanács alakuló üléséig tanácstag maradt, így a fél év múlva esedékes választásig megvolt a kapcsolat a két szerv között. Kelemen Lajos helyettesítése után 1971. május 11-én az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottság titkárát, Szépvölgyi Zoltánt választották meg tanácselnöknek, így a budapesti párttitkári tisztségéről le kellett mondania, viszont - mivel budapesti végrehajtó bizottsági tagsága folyamatos volt - visszaállt a Budapesti Végrehajtó Bizottság és a Budapest Fővárosi Tanács kapcsolata. Felmerül a kérdés, hogy jó előre eldöntötték-e a felettes pártszervek, hogy Szépvölgyit fogják tanácselnöknek kinevezni, és ezért nem állandósították, illetve nevezték ki Kelement a két tisztségben? A válasz valószínűleg igen, és ezt erősíti meg az a tény, hogy Szépvölgyi már 1965. március 17-étől fővárosi 469 Újságírói kérdésre maga Pamicsán sem tudott erre választ adni. Népszabadság, 1974. május 1. (32. évf., 100. szám). 161
