Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 9. Kiugróan magas arányú elitcserék a fővárosi hatalmi elitben
az új munkahelyi pozíciója, az ELZETT vezérigazgatójaként nem követelte volna meg a budapesti végrehajtó bizottsági tagságot. A negyedik személy, Somogyi Imre pedig már egy éve a IV. Kerületi Pártbizottság első titkára volt - az ő személyével tehát megszűnt Újpest képviselete a testületben. Az újonnan belépő nyolc tag párttagságának kezdetét megvizsgálva - Szabó Piroska kivételével mind 1945-ös vagy későbbi párttagok voltak, az előző végrehajtó bizottsági tagok közül Pál Lénárd volt 1945-ös, Kelen Béla és Sarlós István is a háború előtt léptek be az MKP-ba, illetve az MSZDP-be. 1970 novemberétől a Budapesti Végrehajtó Bizottság a budapesti rendőrfőkapitányból, két kerületi szintű pártbizottság (VIII., CSVM) első titkárából, a Budapest Fővárosi Tanács VB-elnökéből, két vállalat (Taurus, Egyesült Izzó) vezér- igazgatójából, illetve párttitkárából, a KISZ Budapesti Bizottság első titkárából, a Vasas Szakszervezet elnökéből, a Budapesti Pártbizottság hivatalos lapja, az Esti Hírlap főszerkesztőjéből, a KFKI igazgatójából és egy fizikai munkásból állt. Leggyorsabb karriert közülük 1970-ig Borbély Sándor futotta be, hiszen mint korábban láthattuk, 1950-ben lépett be a pártba, hét év múlva, 26 évesen budapesti végrehajtó bizottsági tag lett, majd kis(z) kitérő után 1962 és 1966 között a CSVM másodtitkára, majd a XXI. Kerületi Pártbizottság első titkára, 39 évesen — a CSVM-ben történt átszervezés miatt - a csepeli gyáregység első titkára, egyúttal másodszor a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagja lett. Borbély a kerületi első titkársággal ekkor tulajdonképpen már az elit tagja volt. Csillik Andrásnak lényegében egyenes útja volt a budapesti végrehajtó bizottsági tagsághoz. Érettségi, majd 1958-ban az Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági mérnöki diploma átvétele után a KISZ Pest megyei és a KISZ KB politikai munkatársa, majd 1966-tól a KISZ budapesti titkára, 1969 és 1974 között a KISZ BB első titkára volt. Bár valószínűleg személye tette lehetővé, hogy a KISZ budapesti vezetője és egyúttal budapesti végrehajtó bizottsági tag is legyen, amikor „40 éves, a KISZ-t már kinőtte”,468 a XX. Kerületi Pártbizottság első titkára lett, és kikerült a Budapesti Végrehajtó Bizottságból. Nagy Richárd Borbélyhoz és Csillikhez hasonló életutat járt be. Amikor 1959- ben a KISZ Budapesti Bizottság első titkára lett, egyúttal budapesti végrehajtó bizottsági tag is, és bár 1964-től a Budapesti Pártbizottság Propaganda és Művelődési Osztályának vezetője volt, a következő pártértekezletig (1966) megtartotta Bp. VB-tagságát. 1968-tól a VIII. kerület első titkáraként ismét bekerült a helyi elitbe, és innen várhatta a Budapesti Végrehajtó Bizottságba választását. 468 BFLXXXV.l.a.3. 121. őe. (1974. május 30.). 20. p. 160
