Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 6. A közoktatás-politika és az állami iskolai képzés változásai a Kádár-rendszerben

dagógiai intézkedéseket hoztak (diákotthonokban elhelyezés, ingyenes étkezés, ösztöndíjak biztosítása).374

A felsőoktatásban azonban így is folyamatosan csökkent a munkás- és parasztszármazású fiatalok aránya: 1966/67-ben 41,8%, 1968/69-ben 40,8%, 1969/70-ben 39%, 1970/71-ben 38,4% volt. Egyes intézménytípusokban még alacsonyabb volt az arány: az orvostudományi egyetemeken 26,9%, a műszaki egyetemeken 33%. A felsőfokú technikumokban és az óvónőképzőben volt a legmagasabb arányuk: 54,14% és 55,7%.375 A dolgozók iskoláztatásában is jelentős létszámcsökkenést tapasztaltak, aminek okait az elemzők a vállalati támogatás visszaesésében, a munkahelyi és családi körülményekben, az oktatás színvonalának csökkenésében, illetve a magas óraszámban látták.376

1973-ban a munkás aktív keresők között országosan 56% (Budapesten: 57%) csupán nyolc általánost végzett, 35% (Budapesten: 30%) legfeljebb 7 osztályt. A nőknél még rosszabb volt a helyzet, ez az arány 56% és 39% volt (Budapesten: 54%, 38%). A szellemi foglalkozásúaknál meglepőbb a kép, országosan 45%-uknak volt csak érettségije, 28%-uknak nyolc általános, 23%-uknak felsőfokú végzettsége (Budapesten: 43%, 26%, 27%). A nőknél szintén rosszabb volt a helyzet: országosan 48%-uknak volt csak érettségije, 36%-uknak nyolc általános, 13%-uknak felsőfokú végzettsége (Budapesten: 46%, 35,4%, 15%).377 A diplomások száma 330 ezer fő felett volt, egyharmaduk pedagógiai, egynegyedük műszaki diplomás volt. 1970 és 1973 között legnagyobb arányban a műszaki és a közgazdasági végzettségűek aránya nőtt.378 Viszont a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a munkás és paraszt származásúak aránya a hatvanas évekre 43%-ra, a hetvenes években 46%-ra nőtt.379

1984-re a fővárosi népesség iskolázottsági szintje tovább javult, és jóval magasabb volt az országos átlagnál, a 17 év feletti népesség 43%-a legalább befejezett középiskolai végzettséggel bírt. A 24 év felettiek 15%-a volt diplomás (1970:

374 MNL OL M-KS-288.5. 296. őe. (1963. április 2.). 2., 9-39., 46-58. p. és Takács R„ 2008. A társadalmi ösztöndíjrendszer megváltoztatásáról lásd még: MSZMP, 1978b. 96-99. és 404 409. p.

375 MSZMP, 1978b. 34. p. Erre volt válasz az oktatási miniszter - az érettségivel nem rendelkező szakmunkások felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamain résztvevő dolgozók középiskolai továbbtanulásáról szóló - utasítása. 131/1975. OM ut. Művelődési Közlöny, 1975. 24. sz. 844-845. p.

376 MSZMP, 1978b. 111-117. p.

377 KSH, 1975. 34-35. p.

378 KSH, 1974. 5. p.

379 Andorka, 1982. 234-235. p.

131