Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 6. A közoktatás-politika és az állami iskolai képzés változásai a Kádár-rendszerben
9,4%, 1980: 13,1%). A nők aránya e tekintetben 1970 és 1984 között 5,1%-ról a duplájára emelkedett.380 A budapesti párttagságról megállapítható, hogy 1959-ben 72%-uk legfeljebb nyolc általános iskolát végzett. A középiskolai mögött alig maradtak el a felsőfokú végzettségűek (16% és 12%). 1961-re a nyolc általánossal bírók utolérték a náluk alacsonyabb iskolai végzettségűeket, utóbbiak aránya folyamatosan csökkent, és 1976-ban 11%-on, 1987-ben már csak 4%-on állt, de együttes arányuk 1961-ben még mindig meghaladta a 70 százalékot. A középiskolai végzettségűek 1977-ben érték el a nyolc általánost végzetteket, utóbbiak a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettekkel együtt (14%) a tagság csaknem felét tették ki. A főiskolai és egyetemi végzettségűek 1976-ra érték el a párttagság 20%-át, és csak 1986-ban érték be a nyolc általánossal vagy azzal sem rendelkezőket. A tudományos fokozatot 1976-tól kezdték mérni, az ezzel bírók aránya 1988-ig 1%-on stagnált. A diplomások aránya 1965-1986 között azonban 17-25% között ingadozott, így - bár az arányok növekedése a felsőfokú végzettségűek számának tömeges növekedését sugallná - ne egyfajta hirtelen értelmiségi dömpingre számítsunk 1981 és 1986 között, mert ez a növekedés inkább az alacsony végzettségűek aránycsökkenésének volt köszönhető. Az viszont tény, hogy a főiskolai és egyetemi végzettségű budapesti párttagok száma 1959 és 1974 között megháromszorozódott, 1974 és 1988 között pedig újabb 30%-kal emelkedett! Az országos statisztikák hasonló változást mutattak: 1959-ben a párttagok több mint a felének nem volt nyolc általános végzettsége sem, de ez a szám a korszak végére 8%-ra csökkent, ezzel ellentétes pályát bejárva a középiskolai végzettség 14%-ról 49%-ra, a felsőfokú 7%-ról 21%-ra emelkedett. Míg a nyolc általánost végzett párttagok arányában 1974-ig folyamatos növekedést (27%-ról 41%-ra) mértek, ettől kezdve azonban folyamatos csökkenés (22%-ra visszaesés) figyelhető meg. Egy 1972-es felmérés ezeket az adatokat erősíti meg: 1959-ben a párttagság 21,9%-a, 1970-ben 35,1%-a rendelkezett közép- vagy felsőfokú végzettséggel.381 1984-ben a pártapparátusban a felsőfokú végzettségűek aránya elérte a 76%-ot, a középfokúaké a 19,5%-ot. Ugyanez a teljes káderbürokráciában 77% volt, közülük a legalacsonyabb arány a szakszervezeti alkalmazottak között 380 KSH, 1985c. 3., 9., 17-18. p. KSH, 1985b. 10-14., 25-36. p. KSH, 1985a. 11-18. p. 381 MNL OL M-KS-288.5. 598. öe. (1972. november 21.). 59. p. 132
