Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 6. A közoktatás-politika és az állami iskolai képzés változásai a Kádár-rendszerben

Ahogy azonban a NÉKOSZ-mozgalom 1949-es szétverése után367 felállt szakérettségi rendszer368 sem volt fenntartható, mivel a szakérettségis vagy üzemekben toborzott munkások előtanulmány nélkül nem tudtak megfelelni az egyetemeken,369 úgy az oktatáspolitikát irányítóknak már 1959-ben tapasztalniuk kellett, hogy ezt a fenti merev rendszert sem lehet fenntartani. A munkás-paraszt származású tanulók körében csökkent az érdeklődés a műszaki egyetemek és a természettudományos tanári szakok iránt. Felmerült továbbá az a kérdés, hogy ekkorra az egyetemre leginkább az 1941-ben, a középiskolákba az 1945-ben született diákok iratkoznak be, olyanok, akik már az 1945 utáni világban szocializálódtak, továbbá 1938 óta 80%-kal nőtt a munkások száma, tehát a ’38-as kvóta fenntartásával tulajdonképpen a munkásszülők gyermekeit is elzárták a felsőoktatási intézményektől. A rendszeren tehát lazítani kellett, és Kádár János javaslatára a felvételeknél vizsgálni kellett a „rendszeridegen ” szülők 1945 óta tanúsított magatartását is, illetve előnyben kellett részesíteni azok gyermekeit, akik nem sorolhatók munkás-paraszt kategóriába, de korábban részt vettek a munkás- vagy szakszervezeti mozgalomban.370

Az MSZMP VIII. kongresszusát követően az MSZMP PB 1963. április 2-ai ülésén döntés született arról, hogy a „felsőoktatási intézményekbe már felvett hallgatók származási besorolását el kell törölni ”.371 372 Azonban - amennyiben a felvételin megfeleltek - fel kellett venni a „ munkásmozgalom mártírjainak, a Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem (az 1967-1969. tanévtől a Szocialista Hazáért Érdemrend is)172 tulajdonosainak gyermekeit”, azonos pontszám esetén a dolgozó fizikai munkások, parasztok gyermekeit, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet dolgoztak.373 A munkás-paraszt fiatalok továbbtanulási feltételeinek javitása érdekében különböző szociális és pe367 Bernáth, 1970. 8-26. p.

368 Ennek lényege, hogy a 4-8 elemi osztályt végzett, kiválasztott munkáskádereket egyéves, bentlakásos tanfolyam keretében készítették fel az egyetemre. A szakérettségi intézményéről lásd például: Majtényi, 2000.

369 Dessewffy, 1999. 127-146. p.

370 MNL OL M-KS-288.7. 45. őe. (1959. február 27.). 1-2., 12-19., 33-38. p.

371 A felsőoktatási intézmények pártirányítása nem szűnt meg. Az MSZMP KB Pártépítési Munkacsoportja még 1987 decemberében is számon tartotta a főiskolai és egyetemi párttagságot. MSZMP, 1994. 403^108. p.

372 MSZMP, 1978a. 15. p.

373 1961. évi III. te. 21.§.

130