Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 6. A közoktatás-politika és az állami iskolai képzés változásai a Kádár-rendszerben
6. A közoktatás-politika és az állami iskolai képzés változásai a Kádár-rendszerben Mielőtt összehasonlítom a budapesti hatalmi elit szakképezettségét és az elitbe lépés előtti végzettségét, valamint az állami oktatásban elért eredményeivel foglalkozom, szót kell ejteni a pártállam közoktatás-politikájáról, illetve a közoktatásban bekövetkezett változásokról. Az egyetemi, főiskolai hallgatók száma Magyarországon az 1937/38-as tanévben 11 747 fő volt, 1953/54-re ez elérte az 53 330-at, azonban ekkortól rohamosan csökkenni kezdett, 1958/59-re már csak 31 178 diák járt felsőoktatási intézménybe. Ez még akkor is elgondolkodtató, ha a hallgatószám így is majd’ háromszorosa volt a húsz évvel korábbinak. A legnagyobb növekedés a műszaki hallgatók körében történt, 1052-ről 1953/54-re meghúszszorozódott, majd ez csökkent vissza egy kilencszeres létszámra (9687).364 Az első évfolyamos hallgatók számának alakulása is hasonló képet mutat: 1950/51-ben 11 279 fő tanult, ami visszaesőkként csaknem a felére, 6051 főre, az érettségi vizsgát tettek aránya pedig 78,4%-ról 23,4%-ra apadt. A nappali tagozatos hallgatók származási megoszlása a kor elvárásai szerint haladt: a munkás származásúak aránya 2,7%-ról 32,4%-ra, a paraszti származásúaké 19,6%-ra növekedett, az értelmiségi származásúak aránya 96,5%-ról 22,5%-ra csökkent (25,5% egyébbel együtt).365 A származásnak 1957 után is nagy szerepe volt az egyetemi és főiskolai képzésben. Az MSZMP IIB elfogadta, hogy a „ tanulók származási hovatartozását - az osztályidegeneknek minősülöktől eltekintve ne abból vezessék le, hogy a tanuló életének utóbbi kétharmad részében mi volt a szülő (eltartó) foglalkozása és vagyoni helyzete, hanem ezt a szülő 1938-as vagyoni helyzete szabja meg. ” A határozat szerint elvileg nem kellett a funkcionáriusok gyermekeit előnyben részesíteni, de biztosítani kellett a munkás és dolgozó paraszti származású hallgatók 50%-os arányát. A határozat megjelölte azok körét, akiket nem szabadott egyetemre felvenni (földbirtokosok, arisztokraták stb.), de megengedte, hogy a „szocializmus építésében és védelmében ” részt vett szülő gyermekeit akkor is fel kell venni, ha nem munkás-paraszt származásúak.366 364 Erdész, 1960. 68. p. 365 Uo. 70., 275. p. 366 MNL OL M-KS-288.5. 27. őe. (1957. május 28.). 3., 96-107. p. 129
