Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése
volt.2097 Az ügyész végindítványában azt kérte, hogy a bíróság a súlyosabb ítéletet lehetővé tevő gyilkosság és izgatás bűntettében állapítsa meg Tóth Ilona bűnösségét, de nem a legszigorúbb ítélet, vagyis a halálbüntetés, hanem csak szigorú ítélet, azaz börtönbüntetés kiszabását indítványozta.2098 B.-né Tóth Matild ugyan halálra ítélte, de az ítélethirdetést követő kegyelmi tanácskozáson életének megmentését indítványozta: „indokoltnak tartom a halálbüntetést életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatni”.2099 Az ügyész és a bíró magatartása érthetetlennek látszik (M. Kiss szerint is „nehezen értelmezhető”2100), mivel a három fővádlott közül - hangsúlyozottan: az iratok szerint — Tóth Ilona volt a leginkább bűnös, hiszen hosszan és folyamatosan, eszközöket és módszereket váltogatva gyilkolta Kollárt, akinek életét ő oltotta ki a bicskával. Gönczire - annak kivételével, hogy nem tudjuk, milyen tanuló volt - érvényes volt mindaz, amire B.-né Tóth Matild Tóth Ilona életének megkímélése érdekében hivatkozott, miközben - hangsúlyozottan: az iratok szerint - nem folyamatosan öldöste Kollárt, az élet kioltására alkalmas egyetlen cselekménye pedig nem eredményezett halált, a boncolási jegyzőkönyv még azt a megállapítást sem tartalmazza, hogy az áldozat nyakának sérülései bizonyosan halált okozók lettek volna. Gyöngyösi ugyan büntetett előéletű volt, ám - az iratok szerint is - elhanyagolható szerepe volt a gyilkosságban, csak asszisztált hozzá: szükség szerint tartotta az altatómaszkot, átnyújtotta az injekciós fecskendőt, felkínálta a bicskáját. Az ő ítélete „de facto a kollektív bűnösség alapján nyugodott”.2101 Hogy az ügyész Gönczire és Gyöngyösire mégis halált kért, hogy a bíró őket nem tartotta méltónak kegyelemre, azt vagy az indokolja, hogy Tóth Ilona fiatal nő volt, akinek kivégzésétől („a törvény előírta szertartás” szerinti meggyilkolásától2102) inkább visszaborzadtak a megtorlás végrehajtói is, vagy az, hogy valaki közbenjárt az élete érdekében. Viszonylag széles körben elterjedt, hogy ez Kádár János lett volna.2103 Véleményem szerint 2097 Kiss-M. Kiss, 2007, 32. 2098 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Molnár György ügyész tárgy, jkv., 1957. március 28. 311.; Kiss-M. Kiss, 2007, 437. 2099 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. A BFB kegyelmi tanácskozásának jkv., 1957. április 8.; Kiss-M. Kiss, 2007, 457. 2100 M. Kiss, 2015, 282. 2101 Ormos, 2011,242. 2102 Ginzburg, 2003a, 71. 2103 Kiss-M. Kiss, 2007, 16-17.; Eörsi L., 2003, 225. Meggyőzőnek látom M. Kiss okfejtését, miszerint Kádár valóban közbenjárt, de nem Tóth Ilona, hanem Gáli és Obersovszky élete érdekében. M. Kiss, 2015, 103. 544
