Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.8. A fővádlottak vallomásai

utcai dolgot” Gyöngyösitől. Gyöngyösi azonban a Landler Jenő utcából elvitt férfit nem kapcsolta össze a „Domonkos utcai dologgal”, vagyis a Kollár-gyil­kossággal: „Kovács nekem csak annyit mondott, hogy keresnek a rendőrök azért a személyért, akit a Landler Jenő utcai szállásról elhoztak. A Kollár-féle gyilkos­ságról nem tudott.”1744 Eszerint nem tévesztésből vallotta, hogy Kollárt a Dózsa 40.-beliek vitték be, hanem úgy tudta. Ilyen állítás azonban egyetlen más doku­mentumban sem szerepel. A legvalószínűbb, hogy az őrizetbe vétele után, a neki feltett kérdésekből, illetve a vele ismertetett vallomásokból szerzett információk­ból következtette, hogy állítólagos áldozatukat a Dózsa 40.-ben tanyázó úgyneve­zett 102-esek vitték be, és ez alapján tette meg vallomását. Vagy összekeverte két gyilkossági ügyét: Jagiczát ugyanis a vád szerint valóban a Dózsa 40,-beliek gya­núsították meg árulással, és akarták azért kivégezni. (Esetleg az állítólagos Colos kihallgatásának történetét nem tudta elkülöníteni a Kollár-ügytől.) Gyöngyösi nem volt tömeggyilkos. Ha mégis összekevert két olyan gyilkosságot, amelynek vádlottja lett, azt leginkább azért tehette, mert egyikről sem volt biztos tudása, csak őrizetbe vétele után kapott töredékes információkat róluk, és ezekből nem tudta összerakni a történetet. (Hasonlóan keverte össze a vizsgálótól ellesett in­formációkat a tiszaeszlári per egyik gyanúsítottja, Klein Ignác.1745) A tárgyaláson Gyöngyösi elmondta, hogy Kollár altatásától olyan erős éter­szag lett a szobában, hogy mindannyian rosszul lettek, ezért kinyitották az abla­kot, de előtte leoltották a villanyt.1746 Ez azonban azt is jelenti, hogy Kollárt addig villanyfénynél verték és gyilkolták, miközben egyetlen forrás van csak arra, hogy valami akadályozta volna a belátást: Gönczi szerint „a gyilkosság alatt az abla­kon volt egy pokróc”, de ő sem tudta, hogy azt ki tette fel.1747 A pokrócot más nem említette, noha többször beszéltek az ablak kinyitásáról. Valószínűtlen, hogy Kollár jelenlétében annyira hozzákészültek volna az öléshez, hogy bepokrócoz- zák az ablakot. Ráadásul egybehangzóan vallották, hogy a holttest elszállításá­hoz Tóth Ilona hozott valahonnan egy pokrócot, vagyis az ölés helyszínén nem volt. (Vallomásaik szerint a hullát a vécéből vitték el, akkor tehát már nem kellett pokróccal akadályozni a belátást a szobába.) Azt feltételezem, hogy vallomása 1744 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. március 12. 159. Kollár sógora, Vári András rendőr volt. Kovács nyilván azt mondta neki: kereste valaki, aki rendőr, amire Gyöngyösi úgy emlékezett, hogy kereste a rendőrség. 1745 Eötvös, 1904,1. 273-274. 1746 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 20. 30. 1747 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. február 26. 66. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom