Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága
Az esettel kapcsolatban három irat maradt fenn. Február 1-jei kihallgatásának jegyzőkönyve, Gáli Fővárosi Bíróságnak írt levele, valamint Kerezsi László százados jelentése.1518 Gáli jegyzőkönyvezett vallomásában és levelében azon vád ellen védekezett, hogy megpróbálta volna kivonni magát a büntetőeljárás alól, vagyis szökni próbált. A vád teljességgel abszurd, hiszen a bíróság által kiállított szabadlábra helyezési határozattal szabadult. A XI. kerületi Mohai úton, menyasz- szonya egy rokonának lakásán vették őrizetbe, aki történetesen rokonságban állt Csongovai Per OlafFal is. Levele szerint az éjféltájban a lakásba érkező nyomozók Csongovait keresték (aki már decemberben elhagyta az országot), de igazoltattak mindenkit, aki ott volt. Gáli szabaduló levelét adta át. „Ezután a nyomozók eltávoztak. Kb. 1/4 óra múlva visszajöttek, és közölték, hogy egyikük telefonon beszélt a legfőbb ügyésszel, és azt az utasítást kapta, hogy engem tartóztassanak le, mert a szabaduló levél nem jó, arról hiányzik a legfőbb ügyész aláírása, akinek hozzájárulása nélkül nem lehetett [volna] kiengedni. Ezután őrizetbe vettek.”1519 Ez nyilvánvalóan kitaláció. Kizárt, hogy a Mohai úton eljáró rendőrök negyedóra alatt beértek a Gyorskocsi utcába, ahonnan — éjfélkor — telefonon felhívták Szénási Géza legfőbb ügyészt, aki rendelkezett, majd visszaértek a Mohai útra. Még valószínűtlenebb, hogy Szénásit feletteseik jóváhagyása nélkül zaklatták volna éjfélkor egy utcai fülkéből. Mindezeken túl: a legfőbb ügyész hozzájámlása a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbításához szükséges, de nem szabadlábra helyezéséhez. Gáli története ráadásul különbözik Káldor Veráétól, aki ott volt őrizetbe vételekor, és aki úgy emlékezett, hogy Gálit pótnyomozásra vitték vissza, nem pedig azért, mert szabályellenesen helyezték szabadlábra. (Káldor addigra már volt vizsgálati fogságban, onnan szabadult, tehát tisztában volt a fogalmakkal.) Az újbóli őrizetbe vétel harmadik verziója szerint Kerezsi százados valamilyen meg nem nevezett okból házkutatást tartott a Mohai úti lakásban. Az ott tartózkodók igazoltatásakor feltűnt neki, hogy Gálinak „a Fővárosi Ügyészég B. VII. 164/1957. sz. alatt” kiállított szabaduló leveléről hiányzik a szabadlábra helyezés indoka. Visszament a Gyorskocsi utcába, ezt jelentette a vizsgálati osztály vezetőjének, Szalma József őrnagynak, aki utasította Gáli azon1518 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gáli József levele a BFB-hez, [1957. február 5. előtt].; ABTL, 1.6. 17. d. Monográfiák, 20. kötet, 1956-os ügyek. Kerezsi László százados jelentése Gáli József ügyében, 1957. február 1. 1519 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gáli József levele a BFB-hez, [1957. február 5. előtt]. 384
