Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

nöki testület tagjainak csaknem fele - 11 városatya - az egyébként teljes érdektelenségbe íuló kerületi esküdtválasztásokon is aktivitást mutatott.935

Az 1870-es, 1880-as évek folyamán tett közgyűlési kezdeményezések a kis létszámú intézmények (József fiárvaház, Erzsébet leányárvaház) menedzselésének rutinjellegű feladatai mellett azok bővítésére, s a módosuló társadalmi feltételekkel összefüggő újabb szükségletek kielégítésére vonatkozóan is tartalmaztak ötleteket. A lelencügyet a korabeli felfogás nem annyira gyámügyi, mint inkább szegénysegélyezési kérdésnek tekintette; s azzal nem is az említett gyámügyi, hanem az egyesítési törvény elöljáróságok feladatköréről szóló szakasza foglalkozott.936 Az árvák és gyámoltak nagyobb része így nem is az említett árvaházakban, hanem ún. tápszülőknél, azaz a városi társadalom kebelében nyert elhelyezést.937 A talált csecsemőket, kisgyermekeket pedig a korszak legjelentősebb gyermekvédelmi magánintézménye, a Budapesti I. Gyermekmenhely Egylet vette pártfogásba.938 Az ily módon elhelyezett gyermekek körülményeire, egészségére, fejlődésére a kerületi orvosok mellett az elöljárósági esküdtek ügyeltek fel.

Csupán közvetett és szórványos adatokkal rendelkezünk a hagyományos társadalmi beágyazottság keretei között működtetett rendszer jellemzőiről. Ezek az alsóbb rétegek nagyfokú közönyösségére utalnak, s úgy tűnik, a különféle fővárosi tényezők, mintegy idomulva ezen beállítódáshoz, inkább csak regisztrálva-mode- rálva igyekeztek alakítani a feltételeket. Jellemzőnek tarthatjuk például, hogy noha ismertek voltak Budapest európai összehasonlításban is kirívó gyermekhalandósá935 Ballagai Mór református teológus, Nemeshegyi József földbirtokos, Heinrich István szálloda- tulajdonos, Iványi Mihály fűszerkereskedő, Neuwelt Ármin nagykereskedő, Gschwindt Mihály szeszgyáros, Gelléri Szabó János kir. táblai tanácsos, Gardos Károly háztulajdonos, Sebestyén Géza háztulajdonos, Molnár József fakereskedő, Paulovits László volt Buda városi tanácsnok, Éles Henrik országgyűlési képviselő, Oefner Ferenc számtanácsos. BFL IV.1403.a. 23/1878. kgy. sz.

936 A kerületi elöljáróság köteles „ ... a közsegélyezésre szorult fővárosi szegények, lelenczek és teljesen elárvult vagyontalan gyermekek ápolásáról és neveltetéséről gondoskodni, s azokat nyilvánosságban tartani. " 1872:XXXVI. te. 83. § c).

937 A József fiárvaházban 1874-1890 között éves átlagban 77, az Erzsébet leányárvaházban pedig 74 gyermek nevelkedett. STK 53., 193. Ezzel szemben viszont a kerületi elöljáróságok felügyelete mellett magánosoknál például 1880. II. félévében 240, 1881/ I.: 198, 1882/1.: 143, 1886/1.: 385 gyermek nyert elhelyezést. BFL IV.1409.b. 32/1881., 2222/1881., 2280/1882., 7932/1886. pm. ein. sz.

938 Polgármesteri 1880. I. félévi jelentés. BFL IV.1409.b. 2070/1880. pm. ein. sz.

372