Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

gi mutatói, s a városi döntéshozók a társadalmi összefüggésekről például a kerületi orvosok tapasztalatai nyomán is képet alkothattak maguknak, érdemi döntések mégis csupán a működtetett rendszer csődje esetén, tűzoltó-jelleggel születtek.939 940 Jól érzékelhető ez például a tápdíjak 1874-ben történt megállapítása kapcsán. Jóllehet a több évtizeddel korábban meghatározott összegek - amint a VIII. kerületi elöljáróság megállapította — „ oly csekélyek voltak, hogy azokból a lelenc legfiatalabb korában sem volt eltartható, s legnagyobb részük idő előtt halt el, a nyomor, az elhanyagolt ápolás és silány gondozás miatt" — ezen összegek felemelésére mégsem emiatt került sor, hanem - tudjuk meg a jelentésből —: „ ...miután ezekért ápolók [értsd: dajkák, „tápszülők"] már ajánlkozni nem akarnak... "

A különféle társadalmi szervezeteknek, intézményeknek komoly szerepük volt a gyámügy területén. A szeretetház, tkp. lelencház létesítésére irányuló kezdeményezés alkalmával is a Józsefvárosi Szabadelvű Kör közreműködésével találkozunk.941 Hatósági és civil tevékenység összehangolására, a jogi-szervezeti feltételek másodlagosnak tekintésére utal, hogy a kapuit 1877-ben megnyitott Fővárosi Szeretetház Egyesület - amelynek elnöki tisztét Weisz Bemát Ferenc látta el - a létesítéskor megszavaztatott háromezer forinton felül folyamatos támogatásban is részesült a közgyűlés részéről. Aközjólétesítményi ügyekben agilis városatya ügybuzgalma nyomán fel sem merült azonban az összeférhetetlenségi helyzet rosszhiszemű firtatása.942

939 A kerületi orvosok 1876-os jelentésükben a lehető legsötétebb színekkel ecsetelték a legszegényebbek körében a csecsemőgondozással kapcsolatos általános tapasztalatokat: „...népünk társadalmi viszonyait híven jellemző körülmény, hogy a nyomasztó anyagi viszonyok közt tengődő családoknak 9/10-ed része örül, ha csecsemőjétől, a család új terhétől a halál megszabadítja. Azért is annak betegsége esetén orvoshoz vagy éppen nem fordul ... vagy ha keres is orvosi segélyt, azt ami a gyógyszernél is szükségesebb, csecsemőjének ápolását, célszerű táplálását teljesen elhanyagolja; a szoptató anya napszámban távol töltvén egész idejét, gyógyíthatlan hasmenést és feltartóztathatlanul halált előidéző pépekkel és egyéb kotyva- dékokkal tömeti gyermekét". BFL IV.1409.b. 890/1885. pm. ein. sz.

940 A VIH. kér. elöljáróság 1874. évi jelentése. BFL IV.1409.b. 45/1875. pm. ein. sz.; A2 éves korig ápoltak esetében 5 forintról 10-re, 2-6 éves korúaknái 3-ról 8-ra, a 6-12 évesek esetében pedig 3-ról 6 forintra emelte a közgyűlés a havi tápdíjak összegét. BFL lV.1403.a. 175/1874. (március 18.) kgy. sz.; A Hon, 1874. március 19.

941 BFL IV. 1403.a. 228/1876. (május 4.) kgy. sz.

942 BFL IV. 1403.a. 676/1876. (október 19.) kgy. sz. IV.1407.b. 38 462/1876. tan. ikt. sz., rV.1403.a. 141/1877. (március 7.), 214/1878. (április 3-4.) kgy. sz.

373