Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

használható (Zajos ellentmondás). Ugyané világvárossá lenni törekvésnek tulajdonítható a közgyűlés ellenszenve a felsőparti köztárház iránt, amit pedig a kereskedelem jelen igényei hangosan követelnek. S ezeket a közgyűlés nem akarja tekintetbe venni. A fogyasztás afelső parton van összehalmozva, itt lévén a gabona legfőbb fogyasztói, a malmok, melyeket az alsó parton építendő tárház végkép tönkrejuttat, s így a magyar kereskedelem főcikkének, a gabonánakfogyasztói s ezzel maga a kereskedelem is megsemmisül. ”914

Nem kevésbé osztotta meg a törvényhatósági bizottságot a következő években a létesítés mikéntjének - házilagos avagy külső beruházó által -, utóbbi esetben a magánüzemeltető számára biztosítandó majdani részesedésnek, illetőleg a főváros tehervállalásának kérdése. Az eredeti, 1876-os elhatározás, miként a későbbi megvalósítás is, házilagos építésről rendelkezett, ám a forráshiány a következő esztendőben már külső vállalkozó bevonására készteti a városvezetést.915 A közraktári kül önbizottmány a londoni Meiggs and Church céget hozta beruházóként javaslatba. Az 1875 és 1878 között bonyolódó hosszas, részint a törvényhatóságnak az említett vállalkozóval, részint a saját berkein belül folytatott vita egyetlen kézzelfogható eredménye végül is a céggel kötött, ám érvénybe nem léptetett előnytelen szerződés sikeres felmondása volt - mondhatnánk némi iróniával. A vita során hangoztatott érvek fényt vetnek az egykori szempontokra. A főváros végül is maga építtette meg a négy közraktárat és az elevátort, máj d - némely autonomista megrökönyödésére - a Széli Kálmán által elnökölt Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknak átadta őket hasznosításra. Mind a községi létesítés, mind az utóbbi akció nem csupán a közgyűlést, de még a tanácsot is megosztotta, s előfordult, hogy míg Kamermayer polgármester igenlően szavazott a bérbeadás kérdésében, Gerlóczy alpolgármester ugyanakkor ellenezte azt.916

A Meiggs and Church-történet esetében az alapvető nehézséget a cég által követelt profitgarancia kérdése, illetve ennek nagyságrendje képezte. Míg Schönberg Ármin képviselő meghatározott haszonkulcshoz kívánta kötni a vállalat számára biztosítandó nyereségpótlékot; addig Éles Henrik „ kisebb mérvű elevátor és mindenfényűzés nélkül épült közraktár " követelésével a beruházás dimenzióit óhajtot914 A Hon, 1875. március 12.

915 BFL IV.I403.a. 545/1876. (augusztus 23.), 315/1877. (május 2-3.) kgy. sz.

916 BFL IV.1403.a. 128/1878. (február 27-28.) kgy. sz. Pesti Napló, 1878. február 29.

365