Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

ta mérsékelni. Egyéb aggályok tekintetében a bankár Steiger Gyula úgy vélte, hogy a közlekedési vállalatok hátrányt okoznak máj d a magánérdekeltségben működtetett közraktári vállalkozásnak, aminek árnövelő hatása lehet. A vállalkozó külföldi mivoltából eredően pozitív és negatív kihatásokat egyaránt elképzelhetőnek tartottak. Tavaszy Endre egészen tág összefüggésbe helyezve a kérdést attól tartott például, hogy az angoloknak kiszolgáltatott gabonakereskedelem külföldi monopóliumot képezhet. Házmán Ferenc ellenben Amerikára hivatkozott, mely - mint mondotta-,, ...szintén idegen angol pénzzel kezdette vállalatait... ”.917 A cég felfokozott követelései, s az elhúzódó miniszteri jóváhagyás 1878 novemberére végül is Gelléri Szabó János indítványa nyomán a szerződés felmondására, s a 100 ezer forintos biztosíték visszaadására, nemkülönben Weisz Bemát Ferenc javaslata nyomán házilagos építés kimondására sarkallta a törvényhatóságot.918

A történet ezzel azonban nem ér véget. A megépítéshez szükséges 1 600 000 forintos beruházási kölcsönt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár folyósította. Az állam adókedvezmények mellett készpénzzel és Duna-szabályozási ingatlanjuttatással nyújtott segítséget.919 Az üzleti szempontból is ígéretesnek tűnő beruházás persze a befektetők figyelmét sem kerülhette el, így a következő komolyabb vita ismét csak a majdani házi kezelés avagy bérbeadás kérdése nyomán bontakozott ki 1881 májusától kezdődően. A néhány év múltán csődbe ment Magyar Országos Bank Rt. gyengécske üzletmenetének fellendülését, a Széli Kálmán elnökölte, tőkeerős Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank viszont fővárosi kereskedelmi pozícióinak további erősödését remélte a haszonbérlet megkaparintásától.920

A banktőkének a közületi érdekek szempontj ából aggályos akkori nyomulása komoly visszatetszést keltett a főváros ügyei iránt érdeklődők körében. Az erőteljesen municipalista érzületű báró Kaas Ivor május elején a Pesti Hírlap hasábjain például

917 Pesti Napló, 1878. február 27., 29.

918 BFL IV.1403.a. 674/1878., 675/1878. (november 27-28.) kgy. sz. Pesti Napló, 1878. november 28.

919 BFL IV.1403.a. 194/1880. (március 22.) kgy. sz.; 1880:LXV. te.: Dunaszabályozási területnye- reség átengedése; 780 ezer forint erejéig a Sugár úti ingatlaneladási bevétel átengedése partfalépítési hozzájárulás gyanánt; 30 évi állami adómentesség, illetékmentesség.

920 Előbbi részvénytársaság május 8-án, utóbbi május 5-én adott be kérvényt a közraktári bizottmányhoz „ a közraktári intézmény szervezése és életbe léptetése iránti tárgyalások megindítása tárgyában". BFL IV.1403.a. 294/1881. (május 12.) kgy. sz.

366