Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben
Az egyes övezetek igen eltérő szociokulturális meghatározottságai amúgy is szűk korlátok közé szorították az általános érvényű kezdeményezéseket. Hiába mondta ki ugyanis a közgyűlés például a háziszemét mikrokörnyezeti elkülönítésének szükségességét, a lakosság, főként a külső városrészekben, az efféle határozatokról egyszerűen nem vett tudomást. AIII. kerületi elöljáróság ezért például, alkalmazkodva a társadalmi igényekhez, a szemétkihordást eleve csupán a kerület belsőbb részeire korlátozta.786 A háztulajdonosoknak a szemetet elvileg „ e célra beszerzett és készen tartott ládákban ” kellett tárolniok, a haszonbérlőknek pedig „ befödött kocsikban ” naponta elhordaniok.787 A VII. kerület rákosfalvai részein azonban az efféle reglementációt lehetetlenné tette a lakossági gyakorlat, hiszen arrafelé .....a házi szemét, a zöldség és káposzta hulladék az utcára dobatik, s az me legebb idő beálltával az egész környéket dögletes bűzzel árasztja el... ” - panaszkodott az elöljáró.788 A város belsőbb területein a hetvenes évek közepétől mindazonáltal már gyakorlattá vált a fenti eszközök alkalmazása, j óllehet a vállalkozók, amennyire csak lehetett igyekeztek lazítani a szabályokon.789 A szemételhelyezéssel kapcsolatos elképzeléseket távlatos tervek, ugyanakkor rövidlátó, az anyagi tehervállalást elhárítani igyekvő átmeneti megoldások egyként jellemezték. így, jóllehet már 1875-ben elvi döntést hoznak a szemétégetésről (!), s annak haszonbérbe adásáról, ezt egy év múltán megváltoztatják - az elképzelést csupán Patrubány Gergely tiszti főorvos támogatta —, helyette a külső-ferencvárosi hatalmas városi földeken eszközölt rétegelt elásás mellett határoztak. A ferencvárosi pályaudvar létrehozását követően pedig „gyökeres reform” címén — ismét az extenzív szemlélet jegyében — a szemét városi területen kívülre szállítása mellett döntenek.790 786 „ ... ezen intézmény kiterjesztése valamennyi házra elkerülhetlen szükségesnek nem mutatkozott" - állapította meg a III. Kerületi Elöljáróság 1875. évi jelentésében. BFL IV. 1409.b. 3304/1875. ein. ikt. sz. 787 BFL IV.1403.a. 7/1876. kgy. sz. 788 VB. Kerületi Elöljáróság 1875. évi jelentése. BFL IV. 1409.b. 3304/1875. ein. ikt. sz. 789 A közterület rendezettségére vonatkozó társadalmi igényt dokumentálja Éles Henrik ül. kerületi és dr. Ladányi István VIH. kerületi képviselő interpellációja amiatt, hogy a vállalkozók nem a reggeli órákban és zárt, hanem napközben és nyitott kocsikban végzik a háziszemét elszállítását. BFL IV.1403.a. 208/1879., 698/1879. kgy. sz. 790 BFL IV.1403.a. 486/1875., 459/1876. kgy. sz. Az előzetes kalkuláció szerint az elégetés tíz évre mintegy 300 ezer forintot emésztett volna fel. A Hon, 1876. április 28. BFL IV. 1407.b. 4021/VII/1875. lvt. sz. Tolnay Lajos interpellációja. Pesti Napló, 1889. május 23. 331
