Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

ve - immáron a kérvényezők közül 5 bizalmi férfiú bevonásával gyürkőzött neki az újfent megfeneklett tárgyalásoknak.755 756

Az egyesítés utáni időszak leglényegesebb mozzanatait községi légszeszgyár létesítésének kezdeményezése, a javaslat elejtése, valamint a koncesszió megújítása képezi.

A Szentkirályi-féle albizottság által 1873. december 24. és 1874. május 20. között folytatott tárgyalások legfőbb eredménye a főváros berkein belüli eltérő nézetek napvilágra kerülése volt. A többségi álláspontot képviselő Szentkirályi Mór, az albizottság vezetője, Gerlóczy Károly, Széher Mihály és dr. Say Mór a Stephany Lajossal személyesen is folytatott tárgyalások eredményeként a szerződés megújítása mellett állt ki.755 Úgy vélték, a koncesszió 1881 utáni megújításának elejtése, s a gázszolgáltatás házikezelésbe vétele avagy egyéb cég számára történő biztosítása a főváros szempontjából ugyancsak rizikós helyzetet eredményezne. Bármely új vállalat ugyanis - vélték — a magánszolgáltatókért folytatott versenyben egy már jelentős üzemviteli tapasztalatokkal rendelkező, tőkeerős céggel találná magát szemben. Ennél is jobban tartottak azonban az új vezetékhálózat kiépítése következtében előálló „közterületi provizórium” kialakulásától, ennek társadalmi következményeitől.757 Már az annak idején, 1856 nyarán zajló munkálatok is vegyes érzelmeket váltottak ki a korabeli polgárokból.758 A városi vitrin ismételt megcsör755 Az újabb árcsökkentési javaslatra Stephanyék korábbi viszontjavaslatukhoz képest is kedvezőtlenebb feltételi ajánlatokkal válaszoltak. BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. Szentkirályi Mór albizottsági jelentése, 1873—1874. 6640/1871. sz. hivatkozás. Pesti Napló, 1871. március 9.

756 Javaslatuk szerint a Pest, Buda és Óbuda esetében 1881-ben, 1898-ban, ill. 1904-ben lejáró szerződési kötelezettségek egységesen 1913-ban szűntek volna meg, s akkor kerültek volna a társaság amortizálódott termelési eszközei térítési díj nélkül a város tulajdonába. A megállapodás-tervezet egyéb lényeges elemei: eltérő magán- és közszolgáltatási tarifák, az előbbiek esetében jelentős azonnali díjcsökkentésekkel; szolgáltatási terület kiterjesztési kötelezettségének rögzítése; minőségi garanciák.

757 A hetvenes évek elején - a folyamatos kövezési, csatornázási munkálatok mellett - tömegesen zajlottak szabályozási, köz- és magánépitkezések (rakpartépítkezések; szabályozási munkálatok: kiskörúti, Stáció utcai, Váci körút; a folyamatban lévő Sugárút-épltkezés, a meginduló Margit-híd, Osztrák Államvaspálya indóháza- [Nyugati pályaudvar], Újvárosháza-, számos magánház-építkezés).

758 „Ki a Pesten felállítandó gázvilágítás valahai létrejöttében tamáskodott, az az úton s útfélen tátongó csővezető gödrökbe nem csak ujját dughatja, de lábát is törheti. " — állapította meg a Vasárnapi Újság (1856. július 13.).

323