Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

nyos költségszámításokat is tartalmazott. A tanács 1865. február 6-án kelt határozatában vetette fel első ízben vízmű községi létesítésének elvi lehetőségét,661 amelyet az új alkotmányos képviselőtestület „ az eddigi tárgyalások tüzetes megbi- rolására ” különbizottmány elé utalt.662 A Szentkirályi Mór főpolgármester elnökölte különbizottmányban eltértek a vélemények a házilagos, ill. vállalkozó általi létesítés tekintetében, ezért további két albizottmányt hívtak életre az alternatívák kidolgozására, egy harmadikat pedig a városligeti artézi kút munkálatai tárgyában. Jóllehet a különbizottmány véleménye megoszlott a kérdésben, a közgyűlés mégis „ majdnem egyhangú " határozatot hozott a közköltségen, vállakozó útján, lehetőség szerint hazai iparosok részvételével, „ hírnévvel bíró szakértő által ” történő létesítésről.663

A házikezelés élharcosa Szentkirályi föpolgármster volt, akinek ez irányú eltökéltsége némileg bécsi kollégái, Andreas Zelinka és főként Cajetan Felder kezdeményező szerepére emlékeztet.664 Szentkirályi egy későbbi időszak kommunális autonomista törekvéseit képviselte, amidőn úgy vélte: „ ...nem lehet a város tulajdonát 80 évre oda dobni, van nekünk annyi tőkénk, mennyire szükségünk lesz, vagy ha most nincs, majd lesz ”.665

A vízszolgáltatás ügyét ekkor már mindenütt a közösségi életfeltételek legáltalánosabb kereteit megszabó önkormányzati feladatnak tekintették.666 Szentkirályiék ezen kezdeményezése is európai mintához illeszkedett. Az említett bécsi példán túlmenően mozgalomszerű civil várospolitikusi kezdeményezések voltak például London mellett az úttörő Glasgow vagy Birmingham ilyen irányú akciói;

661 Történeti leírás, 1874. 3-7. p.; Balázs, 1947. 8-9. p.

662 BFL IV. 1302. 12.378/1867. (június 19.) kgy. sz. A külföldi tapasztalatok hasznosítása végett, Királyi Pál indítványára „ ...a műszaki téren tett újabb vívmányok, nevezetesen a csatornázási, építkezési s vízvezetési rendszerek tanulmányozása végett... " a párizsi világkiállításra kiküldött Mitterdorfer Ferenc városi mérnök számára utasításba adták „rendes tudományos napló" vezetését. BFL IV.1302. 20.604/1867. (július 17.), 21.429/1867. (július 24.) kgy. sz.

663 BFL IV.1302. 26.283/1867. (szeptember 14.) kgy. sz.

664 TILL, 1957. 78-79. p., Seliger-Ucakar, 1985. 540-541. p.

665 Alton, 1867. július 10. A pesti vízvezetés (Tárca).; A mintegy 600 ezer forintra kalkulált bekerülési költséget városi kölcsön felvételével (Első Magyar Biztosító Társulat: 200 ezer ft, Pesti Hazai Első Takarékpénztár: 400 ezer ft.) kívánták előteremteni. BFL IV.1302. 36.906/1867., 36.907/1867., 36.908/1867. kgy. sz.

666 Sípos, 1998-11. 116-117. p.

299