Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben
Az 1861 -ben megalkotott, de a tárgyidőszakban is érvényben lévő kövezési szabályrendelet a kövezési és járdalétesítési költségekhez való jelentős hozzájárulási kötelezettséget írt elő a háztulaj donosok részére is.628 Ezen bevételek az útburkolási költségeknek valójában azonban csupán mintegy 15-20%-át fedezték. A háztulajdonosok kövezési járulék-elengedési kérelmeikkel mindazonáltal folyamatosan bombázták a tanácsot, s a közgyűléshez fellebbezett ügyekben némelykor a városatyákat is állásfoglalásra késztették. Különösen húsba vágó volt ez a kérdés a külső, ekkor még - bár egyre csökkenő mértékben - nyaraló-jellegű övezetekben, ahol a még parcellázottan is nagy kiteijedésű telekfrontok tulaj donosai részéről komoly anyagi áldozathozatal esélye merült fel. Ismét találkozunk tehát a hegyvidéki üdülőlobby egyes tagjaival, s mellettük más, a fogyasztási vonal mentén kiteijed- tebb telkekkel rendelkező jobb- és balpartiakkal. Érdekükben a befolyásos Kléh István takarékpénztári igazgató, a főváros által delegált közmunkatanácstag lépett fel, követelvén a makadám utak építéséhez való járulékkötelezettség mellőzését. Támogatói közt találjuk még a svábhegyi nyaralótulajdonos Haris Sándort - aki egyébiránt korábban is interpellált már a háztulajdonosi járulékterhek mérséklése ügyében -, valamint az igen vagyonos egykori Pest városi tiszti főorvos Halász Gézát. A belügyminiszteri döntéshozatalig elfajuló vitában végül is a Gerlóczy Károly, Fuchs Gusztáv és br. Kaas Ivor által jegyzett tanácsi-középítési bizottmányi álláspont győzedelmeskedett, az útépítési költségekhez felerészbeni hozzájárulási kötelezettséget mondván ki a már közművesített területeken.629 Csatornázás Nem hamarkodta el a főváros az általános csatornázás ügyét, elvégre a téma 1869-es felvetését követően a nagykörúti munkálatok megkezdéséig 22 év telt el, jóllehet a közvélemény már régóta tisztában volt a kérdés jelentőségével, hiszen Pest város tanácsa európai összevetésben is viszonylag korán, már 1847-ben szabályrendeletet alkotott eme műtárgyak létesítésének, fenntartásának, finanszírozá628 Az 12.456/1861. sz. Kövezési szabályrendelet értelmében új kövezés esetén - elméletileg - a háztulajdonosnak kellett fizetnie a kövezetkő teljes árát. In: SZABÁLYRENDELETEK H 204-212. p. 629 BFL IV.1403.a. 814/1877., 570/1882., 601/1883. kgy. sz. Pesti Napló, 1882. szeptember 1. 290
