Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

sának kérdéseiről. A helyi norma a tárgyidőszakban is érvényben volt, mi több, az az egyes csatomatípusok kategorizálása tekintetében — fő-, utca- és mellékcsatornák - voltaképpen a 20. századi felfogásnak is megfelelt.630 Csatomalétesítések kezdeményezése, ill. tulajdonlása tekintetében amúgy egy bizonyos fajta premo- dem, „paritásos szemlélet” tükröződött hatóság és háztulajdonosok viszonyában. Az 1873-ra kiépült mintegy 96 km-nyi utcacsatoma a későbbi Nagykörút vonalán belüli területen behálózta ugyan a városrészt, mégsem alkotott igazán rendszert: szelvényeinek méretezése esetleges volt, s a kiömlőnyílások mintegy 12 ponton merőlegesen futva ki a Dunára, egyenletesen végigszennyezték a belvárosi partszakaszt. A hatvanas évek végén azután egyfajta mozgalom indult a csatornázási tevékenység rendszerszerű kibontakoztatása érdekében.631

Az impulzusok ezúttal is Nyugat-Európából érkeztek. Abból a közvélekedésből fakadóan, mely szerint a hiányos csatornázás és a magas haladóság között közvetlen összefüggés áll fönn, Angliában 1866-ban megszületett a szigorú Sanitary Act. A törvény lehetőséget biztosított a belügyminiszterhez való felfolyamodásra a helyhatóság csatomalétesítés terén tanúsított egészségkárosító mulasztása esetén.632 A kontinensen némileg szkeptikusabbak voltak, s a „fény városában ” például a pöceanyagtartalom szennyvízzel történő szállítása - az ún. úsztatás - helyett annak elkülönítése, s külön hordókban (!) és egyéb módon való összegyűjtése történt - egyfajta technológiai atavizmusról téve tanúságot.633 A fekália-kezelés minősített változatát alkalmazták Szentpétervárott, ahol a hordó tartalmát az udvar sarkában gyűjtögették.634 Berlinben is a kilencvenes évekig húzódik el az általános csatornázás ügye, jóllehet itt a neves Virchow ajánlásait veszik figyelembe a szisztéma megalkotásakor.635 Bővizű folyamnak, mint szennyvízfelvételi közeg alkalmazásának a londonihoz hasonló lehetősége tereli angol szakemberek figyelmét

630 1 6.751/1847. tan. sz. Szabályrendeletek n. 181-198. p. Csatornázás, 1972. 28. p.

631 A városegyesítés körüli időszak megélénkülő aktivitását mutatja, hogy míg 1861 (58 km) és 1869 (63 km) között csupán 5 km új csatorna létesült, attól 1873-ig (96 km) viszont 36 km. Zaitz, 1937. 36. p. Egyfajta válságkezelés jegyében még a fennálló rendszer gépesítésével is próbálkoznak: 1869-ben pl. zsilipelö gőzszivattyúkat vásárolnak. JELENTÉS, 1869. 9. p.

632 Robson, 1939. 122. p., PRÉST, 1990. 209-210. p.

633 BODOKI, 1876. 5. p., BETVINKLER, 1872. 6. p.

634 BATER, 1976. 183. p.

635 Herzfeld, 1968. 89. p., Kearns et al., 1995. 149. p.

291