Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

hetünk, pl.: Friedmann Bemát,580 Stiller Mór,581 Szilágyi Dezső,582 Tavaszy Endre.583 Közvetlen magánérdekeikkel egybevágó volt viszont Busbach Péter,584 Dobos Ferenc585 és Fuchs Gusztáv586 bérháztulajdonosok álláspontja.587 Utóbbi interpellációjában „ úgy afővárosra, valamint a polgárokra nézve rendkívül terhes intézkedés ’’-ként ítélte meg a kezdeményezést,588 589 míg Dobos a polgári presztízs védelme érdekében az ellen emelt szót, „ hogy a polgártárs illetéktelennek s megbízhatatlannak nyilvánittassék”. Népszerű húrokat pengetett az egyébként kormánypárti Busbach Péter, amikor - egyszerűen figyelmen kívül hagyva a fővárosi közpénztárak sajátos érdekeit - a kisajátítási ügyet pusztán állam-magánszemély relációban értelmezve szintén a „polgári éthosz” hangján szorgalmazta a háztulajdonosi esküdtszék fenntartását, mondván: „óvszer [az] az állam teljhatalmú rendelkezése ellen, a magán vagyon felett. Ha azt elveszik tőlünk, az állam ráteheti kezét a vagyonúnkra, amint neki tetszik ”.589 A közgyűlés ebben az értelemben hozta meg határozatát.590

580 Nincs adat bérházépítkezéséről 1861-1890 között.

581 Nincs adat bérházépítkezéséről 1861-1890 között.

582 Nincs adat bérházépítkezéséről 1861-1890 között.

583 Nincs adat bérházépítkezéséről 1861-1890 között.

584 1873-ban a Lipótváros 177. sz., valamint a Józsefváros 1468. hrsz. alatt rendelkezik kisebb háztulajdonnal; 1861 és 1890 között nem építtet bérházat.

585 Két hatalmas, háromemeletes bérházat is építtet a VI., Gyár utca-Mozsár utca sarkán, egyet 1873-ban, mellette egy másikat 1884-ben.

586 1866-ban kétemeletes (V, Széchenyi u. 17.), 1875-ben háromemeletes hatalmas bérpalotát építtet a Sugár úton és a Nagymező utca sarkán (Sugár út 42.).

587 Az esküdtszék mellett nyilatkozott még Polónyi Géza, aki 1917-ben kelt végrendelete szerint IV., Gr. Károlyi utca 24. és VII., Király u. 99. sz. alatt rendelkezett fővárosi bérházzal, utóbbi értéke 96 ezer korona (1917) volt. BFL VII.12.e. V.2268/1920. Ellene szólották viszont Hegedűs Sándor és Nyíry Lajos, akiknek viszont nem tudunk bérházépítkezéséről az 1861-1890 közötti időszakból.

588 BFL IV.1403.a. 168/1881. kgy. sz.

589 Pesti Napló, 1881. március 24.

590 Igényelvén, hogy

.....a teljesen célszerű intézmény könnyen mellőzhető hiányai miatt el ne ejtessék

, mert annak ítélete, miután 12 független polgár hozza meg, mindig megnyugtatóbb úgy a kisajátítóra, mint a kisajátítást szenvedettre". BFL IV.1403.a. 185/1881. kgy. sz.

273