Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok
A főváros kisajátítási-területszervezési aktivitása jobb part-balpart részesedés tekintetében lényegében területarányosnak tekinthető, időbeli megoszlása pedig egybeesik az általános pénzügyi konjunkturális időszakok változásaival. Azaz az egyesítést követő első esztendőnek az 1871-es hitelek terhére eszközölt kiugróan nagy összegű invesztícióit a hetvenes évtized pangása, majd a nyolcvanas évek javuló viszonyainak megfelelően az ismét megélénkülő kisajátítási tevékenység jellemzi.591 22. sz. táblázat. A Kisajátítási alap kiadási összegei 1874-1889 I. Hegyvidék I. Krisz- tinav. I. Tabán II. kér. III. kér. IV. Északi IV. Déli V. Belső 1874 143172 410000 47000 1830 1875 44400 1500 105000 550 1876 338 9214 1877 1034 2900 1878 1879 8190 616 5995 1880 8315 6957 4250 1881 12330 1882 46536 6000 23348 4400 1883 15186 11041 23250 10000 1884 1165 30305 40147 10188 5783 1885 100456 10975 6200 19000 3998 1886 4469 22023 1125 71000 1887 12570 25000 17575 15673 1888 4328 20978 12050 200 591 Vö.: Zárszámadás, 1874-1889. kötetei. 274
