Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

nosi szolidaritás” ezen közvetett - ám úgy vélem kétségbevonhatatlan - bizonyítéka is hozzájárult ahhoz, hogy a kisajátítási törvény 1881-es revíziója során a törvényhozás mellőzte a főváros tiltakozását és megszüntette a kisajátítási esküdti intézményt.576 Ezáltal a törvény - amely a kisajátítási jogcímek tekintetében európai viszonylatban egyébként is igen radikális volt — közérdekeket erőteljesen favorizáló arculata még markánsabbá vált.

Atörvényjavaslat módosítását célzó, s az intézményt megtartani szándékozó tanácsijavaslat fölött - Fuchs Gusztáv interpellációja nyomán - élénk és szenvedélyes vita bontakozott ki a közgyűlésben. A magán- és közérdek összhangba hozásának lehetőségei felett tépelődő, s e tárgyban elvi igényű állásfoglalásokat tevő városatyák esetében joggal merül fel háztulajdonosi szolidaritásuk, mi több, közvetlen magánérdekeik érvényesítésének kérdése. A politikai-közéleti és az anyagi érdekérvényesítés között közvetlen kapcsolatot feltételező szemlélet alapján a háztulajdonosi érdekekkel közvetlenebb összefüggésbe hozható városatyáknak szignifikánsan az esküdtszék fenntartása mellett, míg az ezen motívumokkal nem rendelkezőknek az ellenoldalon kellene tehát állniok. Ilyen megfelelésre azonban csak részlegesen akadunk. A kormány esküdtszéket megszüntetni szándékozó ál- láspontj ával ugyanis több nagy házbéringatlannal rendelkező városatya is egyetértett, mint például báró Lipthay Béla,577 aki „a rendes bíróságban több garanciát” látott; a közmunkatanácstag Ország Sándor,578 avagy Nasztl Mór,579 aki saját tapasztalataira hivatkozott, melyek szerint, mint hangoztatta „ az esküdtek a Sugár út kisajátítása alkalmával a valódi becsértéken felül 100-150%-ot is megszavaztak”, s az egész akkori eljárást,.vámpírok tettének” bélyegezte. Az ellenkező véleményen lévők között viszont több bérházépítkezést nem kezdeményezőt is felfedez2/1875.; özv. Moskovitz Jakabné, sz. Princz Johanna VI., Két-Szív u. 760. hrsz.: 16.139 ft helyett 26.000 ft. BFL VH.2.C. 283/1875.; Csekeö Matild és társai budai 2154—2155. hrsz.: 44.901 ft 60 kr. helett 52.500 ft. BFL V1I.2.C. 155/1877. sz. esküdtszéki ítéletek.

576 Vö.: 1881:XLI. te. Körner-Nagy, 2004. 102-106. p.

577 A budai Lipthay-palota mellett egyéb ingatlantulajdonlása nem ismert.

578 Intenzív magánépítkezéseket kezdeményez a nyolcvanas évek második felében. A Tárnok u.-Balta köz sarkán 1888-ban kétemeletes bérházra kér építési engedélyt, amely épületre még abban az évben egy harmadik emeletet építtet.

579 1871-ben építtet a külső-ferencvárosi Rákos u. 209/c. sz. alatt kétemeletes bérházat.

272