Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Egy kis kitekintés: európai helyzetkép

gű közbelépése pl. a Kurfürstendamm létrehozása alkalmával.32 Ferenc József is régi hagyományokat követett, amikor beleavatkozott a város dolgába. Jóllehet Bées 1862 óta viszonylag széleskörű önkormányzati mozgástérrel rendelkezett, ám az uralkodó nézetei akár a Ring-projekt megvalósítása tekintetében, de akár a polgármester személyét, akár a kerületi igazgatás mikéntjét illetően is meghatározóak voltak.33

Az európai fővárosok önkormányzatának teijedelme vonatkozásában a kép változatos, ám az alaptendencia tekintetében mégis azonos irányú.34 A városszerkezet és az infrastruktúra szövetébe történő mennél közvetlenebb kormányzati avagy törvényhozási úton történő beavatkozás „párizsi mintája” teljesen általánosnak tekinthető, s nem csupán a reprezentativitás fokozása, valamint a centralizáció igényével hozható összefüggésbe. A párizsi nagy munkálatok megindítása időszakában életre keltett londoni Metropolitan Board of Works például minden különösebb politikai centralizációs szándék híján fejti ki nélkülözhetetlen koordinációs tevékenységét, s működésének hátterében szűkén értelmezett urbanisztikai-funkcionális törekvések állanak.35 A hivatalos, személytelen MBW nem is örvendett különösebb népszerűségnek a londoniak körében; jóllehet e szerv éppen „Lon- don-idegen” bürokratikus aurájánál fogvaj átszhatott szerepet a „London-feeling” exportálásában, fontos imperializációs küldetés teljesítésében. Hiszen ugyanilyen néven - egyfajta „fiók-metropolisz”-gondolat jegyében létesült például 1891-ben (amikor a londonit már éppen megszüntették) Melboume-ben is hasonló szerv.36

A különféle európai kormányok a lő hangsúlyt igazából a reprezentativitás fokozására, vagy még inkább az infrastruktúra fejlesztésére, ennek biztosítására fektették. Az autonómia kérdését - alapvető politikai garanciák megléte esetén - ehhez képest voltaképpen másodrendű ügyként kezelték. Hiszen a polgárság felső és kö32 Baltzarek, 1992. 13. p.

33 till, 1957. 69-70. p.; Seliger-Ucakar, 1985. 378-379. p.

34 Az európai színtér változatosságának relatív voltára utal a korabeli amerikai várospolitikus másfajta optikája, aki viszont módfelett egyöntetű kormányzati centralizációt érzékel. A bostoni polgármester arra hívja fel polgártársai figyelmét, hogy a berlini, párizsi kétségtelen eredmények - szerinte legalábbis — ugyanakkor az önkormányzat alapeszméjének feláldozása árán valósultak meg. MATTHEWS, 1895. 184. p.

35 Sutcliffe, 1995. 115. p.

36 Az MBW hatáskörének korlátozottságát, e koncepció avíttságát, „tizennyolcadik századi nyelv”-ét emeli ki Asa Briggs. BRIGGS, 1963. 332-334., 349. p.

25