Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Egy kis kitekintés: európai helyzetkép
zépső rétegeinek sűrű helyi érdekhálózata, sokrétű érdekviszonyai még az autoriter j ellegű kormányzatokat is megfontolásra intették. Ismét csak a párizsi példánál kezdve, az ismerten centralizációs hajlandóságú francia államrezonba bele kellett féljen 1872 után például a párizsi községtanács választásának engedélyezése—ráadásul általános választójog alapján.37 A polgárság érdekérvényesítő képessége szempontjából méltó a figyelemre, s ritkán említett vonása a ül. Köztársaság párizsi községpolitikájának, hogy a két prefektus (az általános és a rendőr-) által biztosított széleskörű kormányzati befolyás ellenére, ill. ezzel egyidejűleg ugyanakkor élénk viták zajlottak az amúgy korlátozott hatáskörű községtanácsban.38 A lokális érdekeit a nemzeti politika alá besoroló - amúgy városrészi érdekérvényesítési igények által erőteljesen motivált - párizsi helyhatóságtól igencsak különbözött a londoni. A londoni helyzetkép legismertebb vonása a máig fennálló szervezeti széttagolódás. Londonnak nem létezett ekkoriban egységes városigazgatása. Az archaikus jellegű viszonyok sok esetben eredményeztek diszfunkcionális hatósági működést. A helyzetet egyesek a községpolitikai viták során egyfajta nemzetkaraktero- lógiai ideálképzet jegyében „az igazi angol individualizmus" példájaként értelmezték. A City ősi különállásának foggal-körömmel való fenntartása például önmagán túlmutató, szimbolikus jelentőségű kérdés volt.39 A város szisztematizálá- sára irányuló valamennyi kísérlet történelmi távlatban kudarcot vallott, akár az MBW, akár az annak feladatkörét továbbvivő és kiegészítő London County Council sorsát tekintve.40 Asa Briggs szerint az MBW 1855-ös alapító okirata egy már akkor is teljesen korszerűtlen tizennyolcadik századi nyelvezeten íródott (gondoljunk csak a mi közmunkatanácsi törvényünk szövegezési színvonalára!), amely 37 Sutcliffe, 1995. 119. p.; Potich, 1884. 5., 42^15. skk. 38 Sutcliffe, 1970. 7-8. p.; Sutcliffe, 1995. 113. p. 39 Smith, 1993. 75. p. 40 Amint az ismert, London főként abban különbözik a többi európai fővárostól, hogy a városmag (the City) és az ahhoz épülő-tapadó egykori külvárosok avagy települések az idők folyamán jelentős egybeépültségük ellenére megtartották szervezeti-önkormányzati különállásukat. Ezen különálláson az egységes közműrendszer kialakítását előmozdító, 1855-ben létesített Metropolitan Board of Works, valamint az 1889-ben létrehozott London County Council változtatott csupán. Utóbbi, a City hatáskörét meghagyva, az azon kívüli borough-k egységes, ám gyönge önkormányzati szerveként tevékenykedett; udódszervét, a Greater London County Councih korunkban a Theatcher-kormány szüntette meg. 26