Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

zetem szerint-jelentős szerepe volt az új ipartörvénynek (1884:XVII. te.), amely növelte a helyhatóság hatáskörét, s némileg emlékeztethette a feleket az 1872 előtti szigorúbb szabályozásra. A puszta regisztrációs feladatkört ismét a hatósági mérlegelés, s ezzel az ügyfelek alárendelt helyzetbe kerülésének lehetősége váltotta fel. Amikrohatalmi szempontból bizonytalanná vált igazgatási paradigma, valamint az ügyfelek számszerű növekedése együttesen demoralizáló hatásúnak bizonyult, s kritikus esetben a helyi igazgatási rendszer teljes szétesését eredményezte: ez következett be a VII. kerületi elöljáróságnál.

A kerületi határozathozatali mechanizmus a régi idők patriarchális hangulatát idézi: „ a bevett szokás és eljárás szerint ...a kerületijegyző és elöljáró vagy helyettesük a déli órákban, egy asztalnál egymás mellett helyet foglaltak és a tömegesen összehalmozott határozatok és okiratok aláírását oly sorrendben eszközölték, hogy azokat első sorban a kerületi jegyző, utána pedig a kerületi elöljáró írta alá ” — minden ellenőrzés nélkül. S ha Schön József elöljáró adott esetben bele akart tekinteni az ügybe, „ajegyző [ezt] azon kijelentéssel akadályozta meg, hogy ő ismeri kötelességét; s a mit ő egyszer aláírt az rendben van, s azt nyugodtan aláírhatja bárki is”; a személyzet pedig „ kevés kivétellel idejének egy részét kliensekfogadá- sára, s a szabadon űzött zugirászkodásra ... fordította ”—táj ékoztat a fegyelmi határozat.505

Az elöljáróságok túlterheltségére, a hivatali stresszre világít rá, hogy a vádak alól felmentett aliktatót is „ ... az a cél vezéreltje], hogy a nagyszámú felek lehető gyorsan meg legyenek nyugtatva A kulcsfontosságú kerületi jegyző alulfizetettségére pedig az említett Bíró Antal körül kialakult korrupciós helyzet utal: a jegyző ugyanis rendszeresen,, ...pénzeket vett kölcsön, melyeketnem igen szokott visszafijes indolentiájának" köszönhetően „a segédhivatali kezeléstől és a segédkönyvek vezetésétől kezdve az ügyek érdemleges elintézéséig mindenben mutatkozott hiba és hiányosság"; hátralékok nagy száma; „mindenféle iratok” „teljes chaos"; „a személyzet nagy része a megfelelő képesség hiányát még csak igyekezettel és jóakarattal sem pótolta, hanem a felügyelet és rend hiányát a főváros károsítására és a felek fosztogatására használta fel"; a kialakult helyzetet a helyiségek elégtelen volta is előmozdította. BFL IV.1409.b. 255/1890. pm. ein. sz. 21.370/1888. (december 4.) tan. ikt. sz.

505 BFL IV.1409.b. 6857/1888. pm. ein. sz. 1138/1891. (május 2.) Közigazgatási Bizottság sz. hat.

250