Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

zetni, s a zugirászatbólfolyó jövedelmet mintegy kárpótlásul engedte... ” át a neki kölcsönt folyósító beosztottjának.506

A Schön József elöljáróval szembeni fegyelmi határozat a honoráciori rendszer szükségszerű velejárójaként értékelte a kérdésessé vált felelősség problémáját. Hiszen, amint a Közigazgatási Bizottság megállapította: az elöljáróktól „ nem annyira jogi és adminisztracionalis ismeret, mint inkább az kívántatik meg, hogy a polgárság bizalmát teljes mértékben bíró független polgárok legyenek: elöljáróknak leginkább ily köztiszteletnek örvendő, de tudományos szakképzettséggel nem bíró polgárok választattak meg. Az ily polgárok közé tartozikpanaszlott is; minél fogva az elöljáróságok vezetéséhez a változott viszonyokfolytán ma már múlhatatlanul szükséges tudományos szakképzettséget és admin, ismereteket tőle az egyszerű polgártól követelni alig lehet... ”507

A belügyminiszter a többi elöljáróságra is kiterjedő vizsgálatot rendelt el. Azok ehhez az esethez mérhető súlyú visszaéléseket ugyan nem tártak fel, ám főként a pénzkezelés hiányosságai vonatkozásában nyilvánvalóvá tették, hogy elérkezett az ideje a kerületi szinten is tagolt szakhivatali apparátus létrehozásának.508

Normatív hivatali pragmatika elfogadtatása, a személyiség meghatározó vonásainak a hivatali működés feltételeivel való összhangba hozása egyébiránt nem volt könnyű dolog. A kivételes életszükségletekre támasztott igény ekkoriban még könnyen szembe kerülhetett a többségi érdekekkel. A zsidóemancipáció hatályossá tétele és a hivatali fegyelem került ellentétbe 1874-ben — szintén a VH. kerületi elöljáróságon - az ortodox izraelita Farkas Albert elöljárósági tollnok szombati munkamegtagadása esetében. A tollnok az irónia leghalványabb jele nélkül azt javasolta,

506 BFL IV.1409.b. 6857/1888. pm. ein. sz. 1888. november 2-ai fegyelmi kihallgatási jegyzőkönyv.

507 BFL IV. 1409.b. 6857/1888. pm. ein. sz. 1138/1891. (május 2.) Közigazgatási Bizottság sz. hat.

508 Kada Mihály alpolgármester részletes végjelentésének legfőbb megállapításai: V. kér.: naplózás és letéti ügykezelés hiányai, VI. kér.: pénzbevételezés, naplózás, nyugtázás, elöljáró személyes eljárásának hiánya, közegészségügyi nyilvántartás hiányzik, hátralékok nagy száma, VB. kér.: a naplóvezetés és a pénzkezelés ellenőrzése is egyazon írnokra van bízva, VIII. kér.: hézagos pénzügyi nyilvántartás, hiányos bagatell-ügyi nyilvántartás, IX. kér.: a pénzkezelést ellenőrző személy kezeli a naplókat is, részleges nyilvántartás, részleges naplóvezetés, ellenőrzések elmaradása, hátralékok nagy száma, X. kér.: a naplózást a jegyző, nem a naplóvezető végzi, ügymenet fogyatékosságai. BFL IV.1409.b. 255/1890. pm. ein. sz. 27.913/1891. (augusztus 6.) tan. ikt. sz.

251