Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Egy kis kitekintés: európai helyzetkép

Az egyesítéskori szupralokális hevület, amely valóságos erkölcsi terror alatt tartotta a korabeli városvezetést, később megenyhült kissé, s az időszak vége felé megjelentek a deficites gazdálkodás elkerülésének szükségességére, a valós dimenziók, pénzügyi lehetőségek figyelembevételére buzditó állásfoglalások.28 „Nem épült Róma sem egy nap alatt; Budapest nem érheti el Párisi, tehát ne is utánozza mindenben - mert nem lehet. Hanem az adminisztráció tisztasága és gyorsasága nincs kötve a város nagyságához, abban bátran utánozhatja ” - figyelmezteti 1886-ban kissé szemforgató módon a városvezetést a Pesti Napló kolumnistája.29

Egy kis kitekintés: európai helyzetkép

Birodalmi, kisbirodalmi, nemzetállami törekvések eredőjeként civilizációs-kulturális erőközpont létrehozása meghatározó vonása volt a század kormányzati törekvéseinek. A mindenkori politikai főhatalom „archetipikus” törekvése ez, hiszen - az uralmi jelleg kontextusában értelmezve - már Max Weber is a jelentős város fontos jellemzői közt említi a „fejedelmi székhely", valamint a „vár”, „erőd” meglétét.30

Az immáron az alkotmányosság kellékeivel felvértezett és össznemzeti célokat a modemitás jegyében zászlajára tűző fejedelmi fohatalom hasonló igényei a 19. század során is megfigyelhetők. Jól ismert III. Napóleon közvetlen beavatkozása az „hausmannizáció” egész folyamatába,31 avagy Bismarck ugyanilyen jelle28 „... A pontos közigazgatás [...] kétség kívül egyik legelső kötelessége a tanácsnak — a város lakóival szemben; de van kötelessége az országgal szemben is ... " A Hon. 1867. május 25. „ ... Az országgyűlés nem fog ott fukarkodni, hol az ország méltósága, érdeke forog fenn; mert Pest nemcsak magáé, de az országé... " A Hon Esti Lapja. 1868. január 16. „ ...egy fővárossá egyesül, hogy az ország metropolisává, maholnap világvárossá váljék... " A Hon. 1873. október 25.

29 Pesti Napló, 1886. november 25.

30 Max Weber városdefinlciójában a gazdasági-társadalmi meghatározottságok mellett a város fejedelmi székhely voltának, valamint az erődítmény fontosságának említésével a hatalmi elemek jelentőségét hangsúlyozza. WEBER, 1999. 66-67., 79. p.; Az amerikai antorpológus R. G. Fox szintén első helyen említi a „fejedelmi-rituális” város típusát. Fox, 1977. 39. p.

31 Anthony Sutcliffe ironikus észrevétele szerint a császárnak - egyébként Hausmannhoz hasonlóan (!) - nem volt valami fejlett esztétikai érzéke -, hiszen az nem terjedt túl a geometrikus alaprajz és a rigid szimmetria szemléletén. SUTCLIFFE, 1970. 180.

24