Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

Kétségtelen, a korabeli pest-budai népi rétegek körében szokásszerűnek mondható „körülikuskczclés” számos direkt elemet tartalmazott, bővelkedett a rabiátus, rendbontó avagy teátrális vonásokban, enyhén szólva kevéssé volt konfliktuskerülő jellegű.465 466 Ezen oknál fogva az igazgatásrendészeti feladatok nagy részét is a városkapitányság látta el, s a külvárosi bíróságok döntően igazságszolgáltatási jellegű tevékenysége is ebben leli magyarázatát. 1866-ban például a Józsefvárosi albí- róság ügyforgalmának csak 21%-át tették ki a közigazgatási ügyek. Voigt Vilmos esküdt - alighanem alappal - közvetlen összefüggést is látott „ az általános szegényedés ” és a perlekedési hajlandóság között, amelyre pregnánsan utal az a tény is, mely szerint az albíróság napi átlag 2-25 békebírói ügye házbémegyed idején 50-60-ra növekedett.4 66

A korabeli városi hatalommal szembeni lakossági elvárásokra, illetve a hatóság részéről jellemzőnek tekintett lakossági magatartásformákra, s az erre reagáló városi hatalom gondolkodásmódjára világít rá Fazekas Adolf adósságba keveredett órás panaszügye. A panaszos beadványában a Terézvárosi Bíróságra történt bekí- sérését, s adóssága kiegyenlítéséig ott-tartását nehezményezte. Mely „ ...eljárás ártatlanságom és becsületemre nézve valóságos gyalázat, s a mai korszellem művelt nézetével össze nem egyeztethető... ” - hangoztatta a humánus eljárásra támasztott „újsütetű” igényt. Ahatósági túlkapást tagadó külvárosi bíró jelentésében ugyanakkor a politikai változásokat kihasználni igyekvő lakossági törekvések folytán megroggyant közhatalom kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet. Mint hangoztatta: „...az erélyes eljárást szükségesnek véli, ama sajnos tapasztalatnál

465 Bendenritter Mátyás bíró a tanácshoz: a tanács újítsa meg két poroszló bírósághoz való kirendelésére vonatkozó határozatát, mert „... az ügyek napról napra annyira szaporodnak, hogy nemcsak az előszobák, de még az udvar is felekkel megtölik; kik közt többnyire neveletlenek lévén, nem csak veszekedésnek de még véres verekedésnek is erednek [így!] ezeket azután csak erőhatalommal rendre s csendre utasíttanunk szükséges... " 1001/1864. (május 11.) Józsefvárosi bíróság; Tanácsi határozat: két poroszló menjen csak oda a heti kétszeri bírósági ülésre „ ... tekintve .... hogy a mondott bíróság tekintélyének fenntartása, úgy az ott nagyrészt az alsóbb néposztályhoz tartozó ügyes-bajos felek féken tartása múlhatatlan megkívánja, hogy az ülési napokon ... poroszlók az ülésteremben tartózkodjanak". 12.113/1864. (június 7.) tan. sz. hat. BFL IV.1303.f. 1/108/1864. lvt. sz.

466 Ügyek száma: 1861:1002, 1862:1600, 1863:1973, 1864:2773, 1865:2845, 1866:kb. 3200; közigazgatási tárgyúak száma 1866. május 4 és július 28 között: 99 db [kb. 680 db/év], BFL IV.1303.f. 1/254/1866. lvt. sz.

234