Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

fogva, hogy a köznép az alkotmányos szabadságot korlátlanságra magyarázván, a bírói tekintélyt, s a törvény hatalmát igen gyakran megsérti... ”467

A provizórium időszaka a városi hatalom számára — valós önkormányzat nemlétében — többoldalú függőséget jelentett. Fölülről a Helytartótanács kontrollja, alulról a városi lakosság erkölcsi nyomása érvényesült. Utóbbi részéről, érzékelve az elbizonytalanodó hatalmi térerőt, felbátorodó érdekérvényesítési törekvések jellemezték a helyzetet. Ezt tükrözi a Heinrich József alkalmazásában állott Varga Benedek kocsis és házmester 1864-es többfordulós felülvizsgálati kérelmi ügye is. A„ gondatlansága, részegeskedése és szófogadatlansága " miatt elbocsátott, s jogorvoslatért a terézvárosi albírósághoz folyamodó rabiátus alkalmazottal szemben követett eljárást a hatóság verbális involválódása, a rideg, tekintélyelvű attitűd helyett egyfajta közvetlen érzelmi-indulati magatartás jellemezte.468 A helyhatósági eljárással elégedetlen lakos Helytartótanácshoz beadott folyamodványa nyomán megindult belső vizsgálat alapján bizonyos - s nem túl meglepő -, hogy a helyi elitek tagjai a hatóság-ügyfél relációban szolidárisak voltak egymással. Erre utal, hogy a kerületi alkapitánysághoz berendelt okvetetlenkedő kocsisnak visszaadván

iratait, „piszkos szavakkal” illették és megfenyegették, miszerint....... ha volt

uramtól viseletem után kérdezősködnek, lefest rútul, így kimaradok mindenütt ”.469 Jellemző az egykorú elit törékeny identitására, hogy a szokásostól eltérő módon „visszatorlódó” eljárás eredményeként kritika tárgyává vált helyhatóság, illetve annak képviselői azon nyomban súlyos önértékelési válságot éltek meg. Erre utal, hogy - miként a kerületi bíró fogalmazott: „...az úgyis csak nehezen össze alakított ” polgárok „ buzgalmakban megrendítve, alig valának megengesztelhetök a további bírósági teendők folytatására... ”. A hatósági presztízs működést veszélyeztető sérelmére utal, hogy az ügyben lefolytatott tanácsi vizsgálatot nevezett város467 BFL IV.1303.Í. XI/212/1868. lvt. sz.

468 „ ...Heinrich minek előtte bíró elébe jöttünk, úgy meggyalázott ocsmány nevekkel, hogy a jegyző felkelt helyéből, és megtiltotta 100 ft büntetésig; de a törvényszék előtt, mivel mind jóbarátai [voltak], azért egy hónapra ígérték a fizetést [tkp: egy hónapi haladékot adtak neki a fizetésre]. Erre azt monda Heinrich úr: nem akart dolgozni. Erre feltámadt egy a jelenlevő urak közül [és azt mondta:] tehát menjek a pokolba; és a bíró, mivel mondám, tovább fogom keresni [az igazamat], bezárással fenyegetett." BFL IV.1303.Í. X/1173/1864. lvt. sz. Varga felterjesztése a Helytartótanácshoz 1864. június. 24.

469 BFL IV.1303.f. X/l 173/1864. lvt. sz. Varga ismételt felterjesztése a Helytartótanácshoz. 1864. július. 27.

23S