Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

specifikumát három korábbi időszak városrészi szabályozásra vonatkozó előírásának összevetésével kíséreljük meg értelmezni - mintegy első megközelítésben.448

A külvárosi bíróságok működési jellemzői a provizórium időszakában és azt megelőzően

Az 1769-es szabályozás természetesen még együtt értelmezi a helyirendőri, igazságszolgáltatási és helyi igazgatási feladatokat. Igazi specifikumát azonban nem ez adja, hanem a magánélet közérdekű kontrolljának hatósági feladatként való felfogása. Magán- és közélet egységes szemléletét tükrözi például az a rendelkezés, amelynek értelmében a városrészi esküdteknek a házasságtörőket is le kellett tartóztatniuk, s az italozást és káromkodást is meg kellett akadályozniok. A közbiztonsági, városgazdasági érdekű hatósági beavatkozás csupán a minősített esetekre korlátozódott. A hatósági beavatkozás normatív szemlélet helyett eseti eljárási módról és gyakorlatról tanúskodik.449

Az eszközhiányos, intimitásélményen alapuló, közvetlen „igazgatási” rendszer Pesten 1856-ban, a város 12 körzetre (Gemein- debezirke) osztása alkalmával megy át jelentősebb változáson. Az új szisztéma elsődleges célja a pontos információgyűjtés, valamint a célzott és hatékony hatósági beavatkozás előmozdítása volt. Kiemelt jelentőséggel bírt természetesen - a neoabszolutizmus szellemében - a lakosság és városi terep hatékony szemmel tartása. Míg a korábbiakat egyfajta patriarchális bensőségesség és diszkrecionalitás jellemezte, most viszont a pedáns szisztematizáltság és bürokratikus elidegenedettség a szembeszökő vonás. A szervezetet emellett egyfajta militarizáló jelleg is áthatotta, hiszen a polgármester javaslatára a helytartóság által a „ háztulajdonosok osztályából ” kinevezett körzet- vezetők városi karhatalmi segédlettel is rendelkeztek. Ellentmondásos, szkizoid helyzetben érezhették magukat a terhes feladattal megtisztelt Hausherrnk, hiszen lakossági beágyazottságuk bizalmi tőkéjét erodáló módon, megfigyelő és intézkedő pozíciójuknak megfelelően általános (feljjelentési kötelezettséget is előírt szá448 Ezek: Külvárosi bírák és esküdtek utasítása. Buda, 1769. BÓNIS, 1974. 94. p.; Instrukció a pestvárosi körzetvezetők számára; Utasítás a külvárosi bíróságok számára. BFL IV.1303.f- XI/82/1863. lvt. sz.; valamint az 1872-es törvény (1872.XXXVI. te. 82-87. §§) és szervezési szabályrendelet (TV. Fejezet, 37-54. §§).

449 Bónis, 1974. 94. skk.

229