Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
mukra a szabályzat. Míg mind a korábbi, mind az 1861 utáni alkotmányos város- igazgatási rendszerek eltérő működési logika alapján bár, de fontos feltételnek tekintették a városrészi, kerületi esküdtek bizalmi tőkéjének növelését és annak lakossági közegben való működtetését, addig ebben az esetben a szabályzat, meglehetősen diszfunkcionális módon, kifejezetten előírta a körzetvezetőknek, hogy azok „ ...nem folytathatnak tárgyalásokat a lakókkal, hanem csak végrehajtják a határozatokat”.450 Igaznak tűnik tehát a megállapítás ezen korszak vonatkozásában is, miszerint a nagypolitikai szempontok túlzottan intenzív behatolása a város- igazgatásba a várost puszta demográfiai és igazgatási megnyilvánulássá degradálhatja.451 A neoabszolutista rendszerre jellemző professzionalizációs tendenciák továbbépítésének, egyszersmind a kivont társadalmi tőke visszaüljektálásának lehetünk tanúi az 1861-es külvárosi esküdti intézmény újjászervezése esetében. A városrészi közigazgatás alapj át új fent a városok j oghatósága alá visszahelyezett, s a provizóri450 A körzetvezető feladatai a következők voltak: 1. köztisztasági szabályok felügyelete, 2. általános közegészségügyi helyzet, 3. utak és utcák szabad közlekedésének biztosítása, 4. tűzrendészet, 5. építésrendészet, 6. vásárrendészet, 7. közellátási és szegényügy, 8. határkijelölés, 9. elemi csapásoknál személy- és vagyonbiztonság biztosítása, 10. közreműködés a belső nyugalom (inneren Ruhe) és a közbiztonság fenntartásában, 11. saját házánál lévő táblán a rendeletek kifüggesztése és azok külön nyilvántartása, 12. kisebb nehézségek elsimítása a beszállásolás körül, 13. közreműködés a szegényügyben, különösen a szegényellátásban részesítettek nyilvántartására és a szegényházon kívül a város által eltartottakra vonatkozólag, 14. a nyilvános ellátásban adott lelencekre való felügyelet, 15. a polgármesteri hivatal általi láttamozást követően a körzetben lakó szegénybetegek kórházba utalása, 16. szegénybetegek szegényorvoshoz utalása, 17. szegénybetegek számára a város költségére gyógyszerutalványozás 18. szegénységi és erkölcsi bizonyítványok kiállítása céljából adatok továbbítása a polgármesterhez, 19. közvilágítás felügyelete, 20. felügyelet a körzetben található iskolákra, szabálytalanságok kinyomozása, 21. községi vagyonra és azok szükségleteire felügyelet, 22. közmunkákra és építkezésekre való felügyelet, 23. felügyelet önkényes építkezésekre, nyilvános utak szűkítésére, hidak, stégek, közkutak, csatornák, forrásfők, rakpartok, stb., 24. közreműködés a katonai összeírási és toborzási ügyekben, nyilvántartás, 25. jogosulatlan iparűzés felülvizsgálata, 26. a város által elrendelt külön gyűjtések keresztülvitele, 27. alkalmilag ellenőriznie kell, hogy a körzetében lakók rendelkeznek-e az előírt bejelentőlappal, 28. főképpen kötelessége a törvényszegéseket és a különféle rendellenességeket megfigyelni és feljelenteni; arra is külön súlyt kell fektetnie, hogy a körzetében lakókról lehetőleg pontos ismereteket szerezzen, 29. a polgármester és községtanács bármely városigazgatás körébe tartozó rendelkezésében közreműködés és annak végrehajtása. BFL IV.1303.f. XI/82/1863. lvt. sz. 451 Sheehan, 1971. 123. p. 230
