Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

tában továbbra is fenntartotta - immáron a tanács felügyeletét is kimondva - a bizottmány önálló működési jogát. A belügyminiszter viszont a vagyoni felelősségre hivatkozva elzárkózott a tanács kiiktatásától, így a közjótékonyság területén a fokozottabb társadalmi integráció lehetősége elesett. A tanácsi szervezet 1885-ös átszervezésekor mindazonáltal majd már külön ilyen nevű ügyosztály és bizottmány foglalkozik ezzel az igazgatási területtel.442

Csaknem valamennyi, 1890-ig tevékenykedő reformbizottmány munkálata nyomán nyilvánvaló volt, hogy a fővárosi közigazgatás bajai az adott helyzet szükség- szerű következményei: általános alulfinanszírozottság, a hivatalok szétaprózottsága, elégtelen alkalmazotti létszám. Továbbá törvényi hiányosságok: az önkormányzat testületi szeparációja, azaz a hivatalnoktanács és a képviseleti szerv merev szétválasztása; s főként a hatáskörbe utaló, különféle igazgatási törvények által megnövelt közigazgatási közvetítő funkciók tehertétele.443 Joggal állapította meg ezért már a kilences bizottmány is, hogy „...a fővárosi szervezetben gyökeres átalakítást elérni nem lehet és hogy a kitűzött cél elérésére az egész fővárosi szervezetnek kezdettől végig leendő átdolgozása, szóval teljesen új szervezés szükséges ”.444

Az elöljáróságok és azok előzményei —

Honoratiorenbürgertum budapesti módra

A korszak városigazgatásának legválságosabb, később novelláris úton törvénymódosítást is szükségessé tevő elemét az elöljáróságok, vagyis a kerületi igazgatás szervezete alkotta. Az 1893-as elöljárósági törvény (1893:XXX1II. te.) főként az igazgatás hatékonysága tekintetében, valamint szervezeti szempontból fektette új alapokra a kerületi rendszert. Kiemelte a laikus, civil elemeket az ügyviteli feladatkörből, s igazgatási ágazatok szerinti hivatalnoki apparátust állítva a kerületek élére, megteremtette a szakszerű helyi nagyvárosi közigazgatás alapjait. A szakképzett tisztviselői karral, valamint az elöljáróság részét képező szakközegekkel (tisztiorvosok, állatorvosok, mérnökök, vásárfelügyelők, városbírák) most már kevés442 BFL IV. 1403.a. 27/1885. kgy. sz. 4100/1885. (március 12.) bm. sz.; IV.1409.b. 1677/1885. pm. ein. ikt. sz.; Pesti Napló, 1883. október 31.

443 Sípos, 1996. 37-38. p„ MÄRKER, 1913. 982-996. p.

444 KlLENCESES BIZOTTMÁNY, 1876. 11.

227