Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

kólák jelentős aránynövekedése szembeszökő: míg 1875-ben még alig 11%-át, 1890-ben már 34%-át alkották az összes tandíjbevételnek.405

Városi vagyonból származó bevételek

Jóllehet a főváros a tárgyidőszak végére kb. 6 milliónyi adósságot és tekintélyes deficitet halmozott fel, Kamermayer polgármester az általa 1889-ben 70 milliósként említett tiszta vagyon tudatában mégis joggal tekinthette biztos alapokon állónak a főváros gazdálkodását.406 A döntően ingatlanokból (1875-ben 80,7%, 1890-ben 84%) álló óriási anyagi erő hatékony kiaknázása-későbbi értékelés szerint legalábbis - elmaradt ugyan a lehetőségektől, ám a büdzséből való részesedését tekintve még így is nagyobb arányú volt a bécsinél.407

Az összes bevételek átlag 14%-ára rúgó, vagyonból származó források, a belső arányok alakulását tekintve nagyjából két fázisra: az 1880-as 6 milliós kölcsön előttire és utánira oszthatók. A hetvenes évtized vagyongazdálkodását egyrészt a korábbi tőkekamatokra támaszkodás, másrészt a hagyományos ingatlan- és haszonbérjövedelmek kiaknázása, harmadrészt pedig a saját ingatlanállomány megóvására való törekvés jellemezte.

Hagyományos forrásoknak tekinthetők egyrészt az 1870-71-es kölcsönök kamatjövedelmei, nemkülönben az ún. Fehér Hajó-féle belvárosi ingatlanértékesítés befolyt kamatbevételei. A nyolcvanas évtized időszaka ettől abban különbözött, hogy a közgyűlés a 6 milliós kölcsön kamatnyeresége mellett elsősorban ingatlan- értékesítésekből igyekezett növelni a vagyonból származó bevételeket. A haszonbérekből eredő hagyományos bevételek ennek megfelelően némileg visszaszorultak. Az 1882-től növekvő arányú ingatlanértékesítések másik bevallott célja gazdaság- és társadalompolitikai indíttatású volt: telekpolitikai eszközökkel igyekeztek moderálni és allokálni a gyáripari és a közlekedési beruházásokat, valamint a bérházépítkezéseket.

405 BFL IV. 1403.a. 697/1874., 205/1875., 771/1876., 781/1877., 887/1885. kgy. sz. Pesti Napló, 1878. november 5.

406 Pesti Napló, 1889. november 21. Az 1889-es zárszámadás adata alapján a tiszta vagyon még ennél is kedvezőbb képet mutatott, ui.: 81 249 045 forintot tett ki.

407 Ingatlanvagyonérték-változások: házingatlanok: 1875: 15 954e ft, 1890: 35 094e ft; földingatlanok: 1875: 26 798e ft; 1890: 49 054e ft.

212