Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

17. sz. ábra. Vagyonhasznosításból származó bevételek 1874-1890

A vagyonból származó bevételek 28,8%-át kitevő hagyományos jellegű haszonbér-bevételek több hasonlóságot, mint különbséget mutattak a korszak kezdetén és végén. Alapjában véve megmaradt a különféle hely-, álláspénz, partjavadalmi díj és hasonlók meghatározó summája; a módosulások szolidan utalnak az urbanizáció bizonyos előrehaladására. Ennek volt jele a rét és szántóföldek bevételeinek nominális csökkenése mellett a közlekedési vállalatok és a kereskedelmi egységek területfoglalási díjaiból származó bevételnövekedés, avagy a kiépített rakpartok utáni bevételek gyarapodása. A jövedelmezőség fokozására való törekvés a nyolcvanas évek közepén fölvetette a házi kezelésbe vétel lehetőségét is. 1884-ben a pénzügyi és gazdasági bizottság egy szavazattöbbséggel hozta ezt javaslatba, a tanács álláspontjával szembehelyezkedve. A közgyűlés a kérdésben megosztott volt. Amérvadó, többségi álláspontot Légrády Károly és Luchenbacher Pál képviselték, akik úgy vélték, „ afővárosnak más a feladata, mint kétes üzletekbe bocsátkozni ”, hiszen, „a városi ellenőrök nem fognak éjfélután 2 órakor felkelni, hogy a pénzszedőket ellenőrizzék, mint a bérlők, kiknek ez érdekükben van”. így Stem Adolf kisebbségben maradt azon ál213