Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

már 35%-ot tett ki.374 Jóllehet többször hangoztatták a közgyűlésben a főváros túladóztatott voltát, a polgármester 1889 novemberében adott visszatekintésében az egyik legnagyobb fegyverténynek éppen az egyenesadók emelésének mellőzésével (j óllehet a széleskörű házadómentességek is komoly j övedelemkiesést eredményeztek) elért fejődést tartotta.375 Joggal tekinthette Kamermayer — az egyre tornyosuló költségvetési hiány ellenére is — a tanács bravúrjának az elért teljesítményt, hiszen a közgyűlés mindvégig mereven szemben állt mind a vagyon, mind a jövedelem további mértékű megadóztatásával, csupán a forgalmi adók növelését engedte meg, amellyel tartósan konzerválta is a főváros forráshiányos gazdálkodását. A közgyűlésnek a községi adópótlékok emelésével szembeni álláspontj át egyfajta társadalmi szolidaritás hangoztatása; különféle takarékossági javaslatok és a városi adminisztráció racionalizálásának folyamatos követelése; az adóalanyok köre kiterjesztésének szorgalmazása; nemkülönben új adófajták behozatalának szórványos ötletei jellemezték.

Mivel az egyenesadók nagyobb mérvű emelése esetén azok—degresszív voltuk folytán - főként a kisebb j övedelműeket sújtották volna, a szolidaritási megnyilvánulások alkalmat nyújtottak a városatyáknak az egységes fővárosi polgárság képzetének fölvetítésére. Busbach Péter 1880-ban például úgy vélte: a nagymérvű (az év során 74 ezer) adóvégrehajtásra tekintettel „a fővárosnak csak a legégetőbb szükségre kell szorítkoznia ”.376 Az 1876-os költségvetési vitában pedig a lakók jövedelmi viszonyainak romlására hivatkozva vetette fel - eredménytelenül — a háziurakat terhelő házbéradó csökkentésének javaslatát.377 Horánszky Nándor is a fővárosi társadalom túladóztatott voltát emlegette,378 — ami ugyanakkor nem akadályozhatta meg a közgyűlést, hogy az adóbehajtás hatékonyságának fokozása érdekében lépéseket tegyen (amit a belügyminiszter is igencsak szorgalmazott).379 Az adóalanyok körének kibővítését célzó javaslatok rendre megfeneklettek. így a

375 STK. VII. 143., Pesti Napló, 1884. november 26.

375 Pesti Napló, 1889. november 21.

376 Pesti Napló, 1880. március 24.

377 Pesti Napló, 1876. október 26.

378 Pesti Napló, 1887. november 25.

379 Pesti Napló, 1875. március 11., 1876. február 11., BFL IV.1407.b. 866/VII/1875. lvt. sz. 63.508/1876. (január 26.) bm. sz.

203