Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

közgyűlés az ipari-kereskedelmi érdekek védelmére való hivatkozással vetette el nagy többséggel bizonyos idevágó adózói kör 1875-ös kiteijesztésének ötletét,380 s szintúgy - az egyébként agglegény - Weisz Bemát Ferencnek az örökösödési adó pótlékolására tett javaslatát.381 Tavaszy Endrének a külhoni székhelyű vállalatok megadóztatásából fakadó adóbevételi indítványát a kiegyezési törvényre való hivatkozással volt kénytelen elutasítsa a többség.382 Jóllehet a törvényi rendelkezések mind az állami, mind a fővárosi hivatalnokokat jövedelmi pótadómentességben részesítették, így az e fölötti vita ab ovo értelmetlen volt, lezaj lása és az elhangzott érvek mégis érdekesen világítanak rá főváros és állam egykorú viszonyára.383 Az állammal szemben sokféle „vádat” fogalmaztak meg a felszólalók, így például: miért fogadnak el állami gyárak magánmegrendeléseket; az állami tisztviselők gyermekei „ valósággal elárasztották” a fővárosi iskolákat; avagy: miért szubvencionálja a főváros a Várszínházát, amikor azt döntően a Várban élő állami hivatalnokok látogatják (!).384

A főváros költségvetésének pozitív mérlegűvé alakulását nem mozdították elő a törvények által biztosított széles körű házadómentességek sem,385 ám ennél is súlyosabban, döntő körülményként esett latba a lakosság népmozgalmi és vagyoni helyzetének pénzügyi-bevételi szempontból igen kedvezőtlen alakulása. Tekintettel arra, hogy a lakosság bevándorlásból való szaporodásának üteme felülmúlta az egyenes adókból származó bevételek emelkedését, s mivel ezen népesség zöme vagyontalan volt, a hatóság számára csaknem kikerülhetetlen kényszerűségként je380 A községi adópótléknak a fényűzési, a vasúti és a gőzhajózási adóra történő kiterjesztése merült fel. Pesti Napló, 1875. december 7.

381 BFL IV.1403.a. 777/1877. kgy. sz., Pesti Napló, 1877. október 30.

382 Jól érzékelteti a bonyolult érdekkomplexummal szembeni érzékenységet Gelléri Szabó János hozzászólása: „ Tagadni nem lehet - hangoztatta -, hogy az idegenek a nagy megadóztatás folytán lassankint elmaradnak, mi által a verseny veszít, s a főváros is annyiban, hogy kevesebb pénz jövend forgalomba (mozgás). Az igaz, hogy az idegenek sok pénzt visznek el, de hagynak is. " Pesti Napló, 1877. március 19.

383 1872:XXXVI. te. 104. §.

384 Pesti Napló, 1881. november 23.

385 Vö.: 1868:XXH., 1870:XXn„ 1870:LI„ 1871:XLII., 1875:IV., 1875:XXm., 1879:XLH., 1881:XXXVI., 1884:XVUI., 1886:XXV. törvénycikkek.

204