Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések
kerültek előtérbe. Megjegyzendő, hogy a városfinanszírozás kérdései iránt érdeklődő közvélemény már ekkor is hajlott arra, hogy távlatosabban szemlélje a város szerepkörét. így a kölcsönpénzek városi hasznosítása feletti diskurzus során a sajtóban már ekkor megfogalmazódott például „ munkás lakházak” építésének indokoltsága is.368 A városegyesítésig terjedő időszak legfontosabb költségvetési mozzanatait az elemiiskola-létesítési program kibontakoztatása; az 1870:X. te. 17. §-ának érvényesítése, amely a rendes bevételek felét a fizikai infrastruktúra fejlesztésére írta elő; szintén törvényi kötelezettség nyomán kisajátítási alap létesítése; s főként továbbijelentős beruházó kölcsön 1871-ben történt felvétele alkotta. Az éves folyó kiadások arányainak alakulását döntően ezen tényezők szabták meg. Féléves előkészületeket követően a város 1871. július 1-jén kötött szerződést az Angol-Magyar Bankkal újabb, ezúttal 5 milliós törlesztéses kölcsönkötvények kibocsátására. Abőséges pénzpiaci kínálat kedvező lehetőségeket kínált a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására. Elsőként Lehmann berlini bankár tett ajánlatot sorsolási, ill. ezüstkölcsönre, majd a frankfurti tőzsdéről érkezett megkeresés 33 éves futamidejű, 7,67% kamatozású törlesztéses kölcsön kibocsátására. A végső ajánlatot tevő bank ennél is kedvezőbb feltételeket kínált: 86,37 helyett 86,75 árfolyamon váltotta be a kötvényeket.369 A városatyák tökéletesen tisztában voltak a kölcsönfelvételnek a városfejlesztésben játszott kulcsfontosságával, s ésszerűen jártak el a külső forrás célirányos felhasználása tekintetében. A vita során elhangzott érvek a már megkezdett beruházások folytatásának szükségességét; külső forrás bevonásának elkerülhetetlen voltát; folyamatos finanszírozhatóságuk tudomásul vételét érintették, s Simon Florent, Vecsey Sándor, Fabiny Teofil, Busbach Péter és Steiger Gyula vettek benne részt. A konkrét beruházási elképzelések a vízvezeték folytatása, vágóhíd létesí368 „Pest nagy város lesz, s így el kell látva lenni a nagyvárosi élet bajait enyhítő szerekkel is; s mert most akar építkezni, most vesz fel kölcsönt: kétség kívül most van ideje e kérdésről is gondolkodni. " A kölcsön előtt. Pesti Napló, 1870. március 25.; Az 1870-es költségvetés tárgyalásakor átmenetileg fel is merült egy 100 ezer forintos munkásház-építési költségelőter- jeszés, hogy azután fedezethiány miatt gyorsan le is kerüljön a költségvetési bizottmány napirendjéről. A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTMÁNY 1869-KI NOV. 25- ÉS 26-KÁN TARTOTT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE. 369 Pesti Napló, 1870. január 4. Esti kiadás, március 24. Esti kiadás, 1871. június 15. 197
