Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

tése, omnibusz-épületek átvétele, a belvárosi Fehérhajó házcsoport rendezése, további rakpartépítkezések, a szegényház bővítése, valamint „ több tanoda ” tárgyában kerültek terítékre.370

A kölcsönök folyósítását a városegyesítési folyamat kellős közepén kibontakozó pénzügyi válság közvetlenül ugyan nem veszélyeztette, ám ezt követően további külső forrás bevonása lekerült a napirendről. így a díszes beszédekben körvonalazott nagyívű fejlesztések-bővítések inkább csak távlati célként voltak fölfoghatok, s szó sem lehetett egy „új város” igényeihez alkalmazkodó szervezet és intézményi struktúra kifejlesztéséről.

Mivel a kortársak szeme előtt is a nagy volumenű bécsi fejlesztések példája lebegett, úgy vélem, nem indokolatlan a budapesti községpolitika pénzügyi erőfeszítéseit is - legalábbis a sarokszámok arányai és a súlypontok tekintetében — azzal vetni össze. Budapest korlátozottabb erőforrásait véve figyelembe nem lebecsülendő, hogy míg 1875-ben az összes városi kiadások a bécsinek csupán kétötödét tették ki, 1890-ben már annak több mint felére rúgtak (54,95%). A kétségbevonhatatlan előrehaladás azonban roppant erőfeszítést igényelt. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy noha a tárgyidőszak végére mindkét főváros költségvetése pozitív egyenlegűvé alakult, az évek során Budapest mégis riválisánál sokkal több esetben mutatta a deficites gazdálkodás jeleit.371

370 Pesti Napló, 1871. május 18.

371 Budapest 1874—1890 közötti összes bevételei 143 071 435, kiadásai pedig 150 752 289 forintot tettek ki. A hiány éves átlaga tehát 451 ezer forint volt. Bécs bevételei ugyanakkor 330 214 000, kiadásai pedig 330 216 000 forintra rúgtak. Némileg mérsékli a kedvezőtlen budapesti helyzetet, hogy a bevételek összeállításakor az ún. „Keresztülvitt házbérérték" átlag évi 3-400 ezres tételét figyelmen kívül hagytam a zárszámadási adatok összeállításakor.

198