Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

sokat felkutatni" nem áll módjában, a lakosság „kényelmi igényeinek a legtávolabbról sem képes megfelelni", ezért „nem hogy hivatásának megfelelő haladási tehetne, de oly tespedésre van kárhoztatva, melyből kiszabadulni ... lehetetlen”. Az előterjesztésben megjelölt mintegy 174 ezer forintnyi hiány fedezésére ezért — az említett állami jellegű feladatteljesítésre hivatkozva- egy 250 ezres állami juttatás biztosítását kérték.354

A Békey Imre helytartótanácsos, a későbbi fővárosi tanfelügyelő átal jegyzett leirat szintén tipikusnak tekinthető mind értékszempontjait, mind érvkészletét, mind pedig a központi kormányzatnak a helyhatóság irányában tanúsított diszkrecionális hatáskörét és hatalmi attitűdjét tekintve. Utal a hazai hatalomgyakorlás korszakokon átívelő megrögzöttségeire, a formális jogi szabályozástól független mélystruktúrák meglétére. A korábbiakhoz és a későbbiekhez hasonlóan ekkoriban is a városi költségvetési jog rendkívüli szűkösségével találkozunk (a jóváhagyásra felterjesztett éves városi költségvetési határozatok ténylegesen csupán „előirányzat”-nak voltak tekinthetők). Az ekkori időszak átmeneti kormányzata is minden egyéb szempontot alárendelt a költségvetési egyensúly biztosításának. Főként a működtetési költségek kíméletlen lefaragásával, a javadalmak bevételeinek némileg voluntarista erőltetésével, valamint a jogszolgáltatási feladatkör részleges állami finanszírozásával (100 ezer forint) találkozunk. Eltérések is adódtak azonban. F igyelemre méltó ugyanis, hogy míg a későbbiekben a kormányok főként a fizikai infrastruktúra fejlesztését erőltetik, ekkoriban viszont még a Helytartótanács a városi társadalom adott szociális szerkezetét ért megrázkódtatások elhárítására helyezve a hangsúlyt, felére csökkenti a kövezési (!) előirányzatot, s a városi vezetés figyelmébe ajánlja az Erzsébet szegényház és a József fiárvaház fejlesztését, megfelelő finanszírozását.355

354 BFL IV.1303.Í. V/379/1866. lvt. sz. 14.872/1866. (május 16.) tan. ikt. sz., 40.209/1866. (augusztus 9.) Htt. ikt. sz.

355 Erzsébet szegényház: „... oly jótékony intézet gyámolításáról van szó, melynek a mutatkozó

szükséghez mért jövedelemmel ellátása e város közönségének kötelességszerü gondjai közé tartozik... József fiárvaház:

.......a méltányosság azt követeli, hogy a szegény árvák ellátására szánt jótékony intézetek minél inkább gyarapodva, minél több ügyefogyottak felvételére ké- pesíttessenek és e részben a városi pénztárnak a többi fölösleggel együtt évről évre tőkésítendő segélyezése által eszközöltetik... ". BFL IV.1303.f. V/379/1866. lvt. sz. 14.872/1866. (május 16.) tan. ikt. sz., 40.209/1866. (augusztus 9.) Htt. ikt. sz.

193